Page 116 [116]
mert olyan messze esnek tőlünk időben nemcsak az események, hanem maguk
a történetírók is.
(5) Ezután Appius Claudius és Publius Servilius töltötte be a consuli tisztsé¬
get [495]. Ez az esztendő arról nevezetes, hogy ekkor érkezett meg Targuinius
halálhíre. Kümében halt meg, ahol a latinok hatalmának összeomlása után
Arisztodémosz fürannosznál talált menedéket." Ez a hír felräzta a patriciusokat,
de felrázta a köznépet is. (6) De az atyák öröme túlzásba fordult, és a köznéppel,
amelynek eddig minden módon a kedvét keresték, kezdtek igazságtalanul bánni
az előkelők. (7) Ugyanebben az évben a Targuinius király alapította Signia
coloniát újabb telepesek kiküldésével újjászervezték." Rómában 21 zribust szer¬
veztek. Május 15-én felavatták Mercurius templomát.?
22.
(1) A volscus néppel a latin háború idején nem volt sem háború, sem béke.
A volscusok ugyanis segédcsapatokat szerveztek, és el is küldték volna őket
a latinok támogatására, ha a római dictator nem cselekszik olyan gyorsan — a római
vezér pedig épp azért cselekedett gyorsan, hogy ne kelljen egyazon csatában
a latinokkal és volscusokkal is harcolnia. (2) A consulok emiatti haragjukban
a volscusok területére vezették légióikat. A volscusokat, akik nem várták, hogy
puszta szándékukért is megbüntetik őket, megdöbbentette a váratlan fordulat:
feledve a nagy fegyverkezést, felajánlották túszként Cora és Pometia előkelősé¬
geinek 300 gyermekét," erre a római légiók harc nélkül visszavonultak. (3)
A volscusokban azonban, alighogy megszabadultak a félelemtől, nemsokára
ismét feltámadt igazi természetük. Titokban megint háborúra készültek, és
fegyvertársul maguk mellé vették a hernicusokat. (4) Latium fellázítására is
követeket küldtek szét. De a latinok, akik a Regillus-tónál nemrég elszenvedett
vereségük óta haraggal és gyűlölettel néztek mindenkire, aki háborúra biztatta
őket, még a követek bántalmazásától sem riadtak vissza: a volscusokat elfogták
és Rómába vitték. Ott átadták őket a consuw/oknak, és bejelentették, hogy a
volscusok és a hernicusok háborúra készülnek Róma ellen. (5) Miután a dolog
a senatus elé került, az atyák annyira megörültek a bejelentésnek, hogy 6000 latin
foglyot szabadon bocsátottak, és a szövetség kérdését, amelyet azelőtt csaknem
1 Arisztodémosz Kr. e. 504-ben lett Kümé zürannosza. Az ő uralmához fűződik a város
mezőgazdaságának felvirágzása, aminek köszönhetően a város Róma egyik fontos
gabonaellátója lett. A 480-as években merénylet áldozata lett.
2 Vö. I. 56. 3.
3 Vö. II. 27. 5.
4 Vo. II. 16. 9.
115