consul összeszedette a zsákmányt, és diadalmenetben tért vissza Rómába. (4)
Hivataltársának az akkoriban lehetséges legpompásabb temetést rendezte; de
sokkal nagyobb dicsőséget jelentett a halottnak az általános gyász, kiváltképpen
a matrónáké, akik egy éven keresztül apjukként gyászolták a meggyalázott erény
e kérlelhetetlen bosszulóját.
(5) Később az életben maradt másik consu/ népszerűségéből — ennyire válto¬
zékony a tömeg hangulata — nemcsak irigység, hanem gyanú, sőt szörnyű vá¬
daskodás támadt. (6) Elhíresztelték, hogy királyságra törekszik, mivel Brutus
helyébe nem választatott tiszttársat, és a Velia domb tetején építtetett házat
magának: azt beszélték, ezen a magasan fekvő, erődített helyen bevehetetlen
fellegvár készül. (7) A széltében-hosszában terjedő pletykának sokan hitelt adtak,
és ez a méltánytalanság aggasztotta a consult. Gyűlésbe hívta hát a népet, és
mielőtt a szónoki emelvényre lépett, leeresztette a vesszőnyalábokat. A tömeg¬
nek hízelgett a látvány, hogy meghajtják színe előtt a hatalom jelvényeit, elis¬
meréséül annak, hogy a nép fensége és ereje nagyobb, mint a consulé. (8) A consul
figyelmet kért, majd boldognak mondta tiszttársát, hogy hazája felszabadítója¬
ként, a legmagasabb méltóságban, a köztársaságért küzdve ragadta el a halál,
dicsősége teljében, de még mielőtt az gyűlölködés tárgyává lehetett volna. Ö
ellenben — mondta - túlélte saját dicsőségét, csak hogy vád és gyűlölet célpont¬
ja váljon belőle; a haza felszabadítójából az Aguiliusok és a Vitelliusok közé
süllyedt. (9) , Hát sohasem lehet számotokra az erény annyira kipróbált, hogy
a rágalom ki ne kezdhetné? Épp nekem, a királyi hatalom legádázabb ellensé¬
gének kellett volna számítanom arra, hogy azzal vádolnak, királyi hatalomra
török? (10) Még ha akár a Capitolium tetején laktam volna is, hihettem volna,
hogy saját honfitársaim félnek tőlem? Hát ilyen semmiségeken múlik jó hírem
előttetek? Olyan ingatag alapokon nyugszik becsületem, hogy többet számít,
hol lakom, mint hogy ki vagyok? (11) Publius Valerius háza nem áll majd
útjában a szabadságotoknak, polgárok, nem kell féltenetek a Veliát. A síkságon
építem fel a házamat, sőt a domb lábánál, hogy ti lakhassatok meggyanúsított
polgártársatok fölött: építkezzenek a Velián azok, akik derekabb őrei a szabad¬
ságnak, mint Publius Valerius!" (12) Nyomban lehordatta az összes építőanya¬
got a Velia lábához, és a házat a lejtő legaljában építtette fel, ahol ma Vica Pota!
szentélye áll.