Seite 87 [87]
(9) mint Pisönak,' aki 40 000 font e célra félrerakott ezüstről ír? — hiszen akko¬
riban senki sem remélhetett egyetlen város kifosztásából ekkora összeget, és ez
még egy ilyen nagyszerű építkezésnek sem csak az alapozási költségeire lett
volna bőven elég.
56.
(1) Targuinius most már a templom felépítésére fordította teljes figyelmét:
Etruriából mindenfelől kézműveseket hozatott, és az építkezéshez nemcsak az
állam pénzét, hanem a köznép munkáját is igénybe vette. Ez önmagában sem
volt csekélység, és hozzá még a katonai szolgálat terhét is viselniük kellett,
a köznép mégis kevésbé zúgolódott, amiért az istenek templomait kellett tulaj¬
don kezével építenie, (2) mint később, amikor egyéb, nem olyan látványos, de
annál fáradságosabb munkákhoz vezényelték ki. Így a Circus padsorainak ala¬
pozásához, vagy a föld alatti csatorna, a Cloaca Maxima kiásásához, amelyet az
egész Város szennyének összegyűjtésére szántak." Két akkora mű volt ez, hogy
nagyszerű új építkezéseink is aligha vetekedhetnek velük.* (3) Effajta munkä¬
latokkal kötötte hát le Targuinius a köznépet, mivel az volt a véleménye, hogy
a nagy népesség, ha nem foglalkoztatják, csak terhet jelent a Városnak. Másrészt
telepesek kiküldésével szélesebb sávban akarta biztosítani birodalma határait.
Telepeseket küldött tehát Signiába és Circeiibe, hogy e két város a szárazföld
és a tenger felől Róma védőbástyája legyen.
(4) Miközben a király ezeken munkálkodott, rémisztő jósjel tűnt fel a palo¬
tában: az egyik faoszlopról kígyó siklott le, ami nagy zűrzavart, rémületet keltett,
de a király szívét nem is annyira a hirtelen ijedség járta át, inkább balsejtelem
kezdte szorongatni. (5) Ezért, noha az államra vonatkozó csodajelek megfejté¬
séhez kizárólag etruszk jósokat alkalmaztak, most, mivel ez a jelenség láthatóan
saját családjának szólt, rémületében elhatározta, hogy elküld Delphoiba, a világ
leghíresebb jósdájába. (6) A jóshely válaszát senki másra nem merte rábízni, csak
! L. Calpurnius Piso (consul Kr. e. 133-ban) nevéhez fűződött egy legalább hét könyvből
álló, latin nyelvű történeti mű (annales), amely Róma történetét a kezdetektől 146-ig vagy
annál tovább is követte. Különös érdeklődést mutatott a vallási és helytörténeti régiségek
iránt.
? A Piso által megadott összeg a Fabius-félének tízszerese (lásd az I. 53. 3 jegyzetét).
A mértékegységek azért térnek el, mert a görög nyelven író Fabius a görög, a latinul író
Piso a latin rendszert követi.
3 A Cloaca Maxima eredetileg fedetlen volt, csak a Kr. e. III. században fedték le. Meg¬
építése tette teljessé a mocsaras Forum lecsapolását.
* Az Augustus-korban mind a Circus Maximuson, mind a csatornarendszeren folytak
újabb munkálatok.
86