OCR
a völgy mélyén folyik a Tiberis." (7) Az idegen ráébredt vallási kötelességére, és mivel mindent a szabálynak megfelelően akart elvégezni, hogy beteljesedjen a jóslat, nyomban lement a Tiberishez. Eközben a római feláldozta az üszőt Dianának, a király és a polgárság nagy örömére. 46. (1) Servius már biztosan kezében tartotta az uralmat — hisz régóta gyakorolta -, de olykor fülébe jutott az ifjú Targuinius egy-egy elejtett megjegyzése, hogy ő nem a nép akaratából uralkodik. Így hát, miután megnyerte a köznép jóindulatát azzal, hogy az ellenségtől elfoglalt földeket fejenként szétosztotta köztük, rászánta magát, hogy a nép elé terjessze a kérdést: akarják-e és elrendelik-e, hogy ő legyen a király? Akkora egyetértéssel nyilvánították királlyá, mint eddig még soha senkit. (2) Ez azonban mit sem csökkentette Targuinius reményeit a trón megkaparintására. Épp ellenkezőleg, mivel tudta, hogy a senazus helyteleníti a köznép javára történt földosztást, úgy gondolta, eljött az ő ideje, hogy most még hevesebben vádolja Serviust az atyák előtt, és megerősítse a maga helyzetét a Curidban — hiszen nagyra törő fiatalember volt, és nyughatatlan lelkét otthon felesége, Tullia is egyre tüzelte. (3) Így a római királyi palotában is tragédiába illő bűntett történt, amelynek példája hozzájárult ahhoz, hogy a királyok ellen feltámadó gyűlölet minél hamarabb elhozza a szabadságot, és az ebül szerzett királyi hatalom egyben az utolsó is legyen. (4) Ennek a Lucius Targuiniusnak — akiről nem tudjuk, Priscus Targuinius királynak a fia volt-e vagy az unokája;! én a történetírók többségével együtt a fiának tartom — volt egy bátyja, Arruns Targuinius, egy szelíd lelkületű ifjú. (5) A két fiatalember, amint már említettem, feleségül vette a két Tulliát, a király leányait, akik szintén különböztek egymástól jellemükben. A véletlen úgy hozta, hogy nem a két szilaj természetű fiatal házasodott össze — úgy hiszem, a római nép szerencséjére: így Servius uralkodása tovább tarthatott, és megvethette az állami élet erkölcsi alapjait. (6) A büszke Tullia fájlalta, hogy férjében a hatalomvágynak, a vakmerőségnek nyomát sem találja. Teljes szívével a másik Targuiniushoz vonzódott, őt csodálta, mondván, hogy ő bezzeg igazi férfi, igazán királyi vérből való; húgát pedig megvetette, amiért ilyen férj asszonyaként nem tanúsít hozzá méltó merészséget. (7) A hasonló természet csakhamar egymáshoz vonzotta őket, ahogy ez lenni szokott: megtalálja zsák a foltját. De a nagy cselszövő mégiscsak az asszony volt. Rendszeresen titkos beszélgetéseket folytatott sógorával, és nem volt gyalázkodó szó, amellyel férjét annak bátyja előtt, ! Servius Tullius 44 éves uralkodása valóban nem kedvez a későbbi Tarquinius Superbus forrófejű ifjúként való ábrázolásának (vö. I. 42. 1). 76