Page 77 [77]
a völgy mélyén folyik a Tiberis." (7) Az idegen ráébredt vallási kötelességére, és
mivel mindent a szabálynak megfelelően akart elvégezni, hogy beteljesedjen
a jóslat, nyomban lement a Tiberishez. Eközben a római feláldozta az üszőt
Dianának, a király és a polgárság nagy örömére.
46.
(1) Servius már biztosan kezében tartotta az uralmat — hisz régóta gyakorolta
-, de olykor fülébe jutott az ifjú Targuinius egy-egy elejtett megjegyzése, hogy
ő nem a nép akaratából uralkodik. Így hát, miután megnyerte a köznép jóindu¬
latát azzal, hogy az ellenségtől elfoglalt földeket fejenként szétosztotta köztük,
rászánta magát, hogy a nép elé terjessze a kérdést: akarják-e és elrendelik-e, hogy
ő legyen a király? Akkora egyetértéssel nyilvánították királlyá, mint eddig még
soha senkit. (2) Ez azonban mit sem csökkentette Targuinius reményeit a trón
megkaparintására. Épp ellenkezőleg, mivel tudta, hogy a senazus helyteleníti
a köznép javára történt földosztást, úgy gondolta, eljött az ő ideje, hogy most
még hevesebben vádolja Serviust az atyák előtt, és megerősítse a maga helyzetét
a Curidban — hiszen nagyra törő fiatalember volt, és nyughatatlan lelkét otthon
felesége, Tullia is egyre tüzelte.
(3) Így a római királyi palotában is tragédiába illő bűntett történt, amelynek
példája hozzájárult ahhoz, hogy a királyok ellen feltámadó gyűlölet minél ha¬
marabb elhozza a szabadságot, és az ebül szerzett királyi hatalom egyben az
utolsó is legyen. (4) Ennek a Lucius Targuiniusnak — akiről nem tudjuk, Priscus
Targuinius királynak a fia volt-e vagy az unokája;! én a történetírók többségével
együtt a fiának tartom — volt egy bátyja, Arruns Targuinius, egy szelíd lelkületű
ifjú. (5) A két fiatalember, amint már említettem, feleségül vette a két Tulliát,
a király leányait, akik szintén különböztek egymástól jellemükben. A véletlen
úgy hozta, hogy nem a két szilaj természetű fiatal házasodott össze — úgy hiszem,
a római nép szerencséjére: így Servius uralkodása tovább tarthatott, és megvet¬
hette az állami élet erkölcsi alapjait. (6) A büszke Tullia fájlalta, hogy férjében
a hatalomvágynak, a vakmerőségnek nyomát sem találja. Teljes szívével a másik
Targuiniushoz vonzódott, őt csodálta, mondván, hogy ő bezzeg igazi férfi, iga¬
zán királyi vérből való; húgát pedig megvetette, amiért ilyen férj asszonyaként
nem tanúsít hozzá méltó merészséget. (7) A hasonló természet csakhamar egy¬
máshoz vonzotta őket, ahogy ez lenni szokott: megtalálja zsák a foltját. De a nagy
cselszövő mégiscsak az asszony volt. Rendszeresen titkos beszélgetéseket foly¬
tatott sógorával, és nem volt gyalázkodó szó, amellyel férjét annak bátyja előtt,
! Servius Tullius 44 éves uralkodása valóban nem kedvez a későbbi Tarquinius Superbus
forrófejű ifjúként való ábrázolásának (vö. I. 42. 1).
76