OCR
újra felkészüljenek a háborúra. Targuinius felismerve, hogy seregének a lovasság a leggyengébb pontja, elhatározta, hogy a Ramnes, Titienses &s Luceres nevü lovas centuriák mellé, amelyeket még maga Romulus szervezett, újakat állít fel, és ezeket maradandó megkülönböztetésül saját magáról nevezi el. (3) Mivel annak idején Romulus a centuridk megszervezése előtt madárjóslatot kért, Attus Navius, az akkori idök hirneves augurja kijelentette, hogy a madarak jovahagyasa nélkül sem megváltoztatni, sem bővíteni nem lehet. (4) Haragra gerjedt ettől a király, és — úgy mondják — gúnyt űzve az augur tudományából, így szólt: , Rajta hát, te isteni ember, kérj jóslatot, hogy lehetséges-e az, amit én most a fejemben forgatok?" A jós, megkérdezvén a madarakat, azt mondta, hogy bizonyosan megtörténik majd. , Márpedig nekem — mondta a király — az járt az eszemben, hogy te majd egy borotva pengéjével kettészelsz egy köszörűkövet. Nosza, fogd csak, és vidd véghez, ha egyszer a madaraid ezt lehetségesnek jövendölik." A jós pedig állítólag habozás nélkül kettészelte a követ. (5) Attus elfedett fejű szobra ott állt valamikor az eset színhelyén, közvetlenül a Comitium! lépcsőin, a Curiától balra; a köszörűkövet is ott helyezték el, mint mondják, az utókor számára, emlékeztetőül e csodás eseményre. (6) Az biztos, hogy a madárjóslatoknak és az augurok papi tisztségének annyira megnövekedett a becsülete, hogy azontúl akár háború volt, akár béke, semmi sem történhetett, amíg jóslatot nem kértek; a népgyűléseket, a katonai sorozásokat, a legfontosabb államügyeket is félbeszakították, ha a madarak nem engedélyezték azokat. (7) Targuinius sem változtatta meg ekkor a lovas cenzuriák szervezetét, csak a létszámukat kettőzte meg úgy, hogy a härom centuria 1800 lovast szämläljon.? (8) Azokat, akik később csatlakoztak a csapatokhoz, az adott cenzuria ,későbbi" tagjainak nevezték." Manapság, mivel a számuk megduplázódott, , hat cenzuriának" hívjuk őket. ! A népgyűlés helye, az Argiletum és a Clivus Argentarius utcák között, amely egy ókori színház mintájára (félkörösen, lépcsőzetesen) volt kialakítva. ? A kódexek olvasata 1800, ez azonban hibás is lehet: a Romulus által szervezett lovasság létszáma 300 volt (főleg ha az I. 13. 8-ban említett lovasság és a 15. 8-ban szereplő Celeres valóban azonosak), ehhez járul Tullus Hostilius 10 albai lovaszurmája (I. 30. 3), vagyis újabb 300 fő. Így Targuiniusnak 600 főt kellett megkettőznie, ami 1200 fős lovasságot jelent. Ha viszont Romulus lovasságában külön számít a három cenzuria és a Celeres, akkor Targuinius reformjának eredménye valóban 1800 fő. Mindenképpen igaz azonban, hogy az Attus Navius-monda nem veszi figyelembe a Tullus-féle bévitést. 3 Vagyis Ramnes posteriores stb., szemben a régebbiekkel (primores). Tarquinius tehät lemondott arról, hogy ily módon örökítse meg nevét. 66