Oldal 51 [51]
nünket az istenek —, ha mar nem elégszünk meg a biztos szabadsággal, hanem
hazárdjátékba kezdünk a hatalomért vagy a szolgaságért, válasszunk olyan meg¬
oldást, amelynek segítségével a két nép súlyos vesztesége vagy nagyobb vérál¬
dozata nélkül eldönthetjük, hogy ki kinek parancsoljon." (10) A javaslat Tullusnak
nem volt ellenére, noha mind jelleme, mind a győzelem reménye miatt harcias
kedvében volt. Kerestek és találtak is mindkét félnek megfelelő megoldást,
amelyet a szerencse maga kínált fel nekik.
24.
(1) Történetesen mindkét seregben volt három-három ikertestvér, akik korban,
erőben nem különböztek egymástól. Annyi biztos, hogy Horatiusoknak és
Curiatiusoknak hívták őket! — hiszen aligha akad ismertebb eseménye a régmúlt
időknek -, de még egy ilyen híres történetben is keverednek a nevek, hogy
melyik néphez tartoztak a Horatiusok és melyikhez a Curiatiusok. A kérdésben
megoszlik a történetírók véleménye, mégis úgy találom, hogy többségük szerint
a Horatiusok voltak a rómaiak, és én is ezeknek a véleményére hajlok. (2) A ki¬
rályok tárgyaltak a hármas ikrekkel, hogy fegyveresen küzdjenek meg egymás¬
sal a hazájukért: ott lesz majd a hatalom, ahol a győzelem. Nem volt ellenvetésük,
megegyeztek hát a helyben és az időben. (3) Még a párviadal előtt szerződést
kötöttek egymással a rómaiak és az albaiak, olyan feltétellel, hogy az a nép,
amelynek fiai győznek a viadalban, békességben uralkodik majd a másik nép
fölött.
(4) Minden szerződést más-más feltételekkel, de ugyanolyan módon szoktak
megkötni. Ezt, amelynél régebbi szerződést nem ismer a hagyomány, mint
mondják, a következő módon kötötték meg. A fezialis" ezt a kérdést intézte
Tullus királyhoz: , Megparancsolod-e nekem, király, hogy az albai nép pazer
patratusával szerződést kössek?" Amikor a király megparancsolta ezt, így szólt:
, Szent füvet kérek tőled, király." Mire a király: , Végy tisztät.” (5) Erre a fezialis
a fellegvárból tiszta füvet hozott. Majd megkérdezte a királytól: , Megteszel-e
engem, király, a Ouirisek római népének királyi hírnökévé, kíséretemmel és szent
! A Halikarnasszoszi Dionüsziosznál (Római régiségek III. 13. 4) fennmaradt, valószínűleg
Licinius Macerre visszamenő tudósítás szerint a két ikerhármas az albai Sicinius két
ikerlányától született.
? A rómaiak diplomatapapsága, a fefialisok testülete 20 tagból állt. Egy-egy küldetésen
ketten vettek részt, az egyik a szent füvek hordozójaként (verbenarius), a másik az eskütételt
lebonyolító pater patratus minőségében.
: A szent füveket (sagmina) a Capitoliumon kellett kitépni, földestül. A szertartás értelme
az volt, hogy a ferialis mindenhová vigye magával hazája földjét, és maradjon azzal eleven
kapcsolatban még idegen földön járva is.
50