Page 45 [45]
hivatallá vált," a , fellegvárba"vezette Numát;? és ott arccal délnek fordulva leül¬
tette egy kőre. (7) A jós a fejét elfedve a király balján foglalt helyet, jobb kezében
egy sima szárú, kampós végű botot tartva, amelynek /ituus a neve. Errél a hely¬
ről, ahonnét tekintetével a Várost és környékét befoghatta, könyörgött az iste¬
nekhez, majd keletről nyugatra részekre osztotta az eget, a déli irányt nevezve
ki jobbnak, az északit balnak; (8) szemközt pedig kijelölt magában egy pontot
a látóhatáron. Aztán bal kezébe vette át a /izwust, jobbját Numa fejére helyezte,
és így imádkozott: (9) , Iuppiter Atya, ha az istenek megengedik, hogy eza Numa
Pompilius, akinek a fejét megérintem, Róma királya legyen, küldj nekünk nyil¬
vánvaló jósjeleket, ama határok között, amelyeket megvontam!" (10) Azzal
felsorolta, hogy milyen jósjeleket vár. Mihelyt azok megérkeztek, Numát kiki¬
áltották királlyá, és ő lejött a megszentelt helyről.
19.
(1) Amikor így birtokába vette a királyi hatalmat, hozzálátott, hogy az erőszak¬
kal és fegyverrel alapított új Várost joggal, törvénnyel és erkölcsökkel újra meg¬
alapítsa. (2) De látva, hogy háborús időkben az emberek nem szoktathatóak rá
ezekre, mert katonáskodás közben elvadul a lélek, úgy vélte, hogy ezt a harcias
népet csak oly módon szelídítheti meg, ha elszoktatja a hadviseléstől. Az Argile¬
tum alsó végénél egy Ianus-templomot emelt a háború és béke jelzésére:? nyit¬
va azt mutatta, hogy fegyverben áll a Város, zárva pedig azt, hogy körös-körül
minden népet sikerült megbékéltetni. (3) Numa uralkodása óta a templom
mindössze kétszer volt bezárva: először Titus Manlius consulsága alatt, az I. pun
háború befejezésekor [241]," másodszor a mi korunkban ajándékoztak meg
bennünket az istenek ezzel a látvánnyal, midőn az actiumi háború után Augustus
Caesar szárazföldön és tengeren helyreállította a békét [29]. (4) Numa, miután
bezáratta a templomot, szövetségi szerződések útján biztosította az összes szom¬
széd nép jóindulatát. De hogy a külső veszedelem gondjának elmúltával el ne
puhuljon a rómaiak lelke, amelyet addig az ellenségtől való félelem és a katonai
! Az augurok papi testülete elsősorban a madarak röptéből, énekéből és egyéb égi jelensé¬
gekből való jóslással foglalkozott. Jelentőségük igen nagy volt: a rómaiak minden állami
szintű vállalkozás (pl. háború indítása, tisztségviselő-választás), de a magánélet nagyobb
döntései előtt is az ő jóslataikat kérték.
? A latin szövegben szereplő arx jelentheti a capitoliumi fellegvárat, de — és itt ez a való¬
színűbb — a madárjóslás helyéül kijelölt területet is.
: A Forum északkeleti részén állt a lanusnak szentelt épület, amelynek mindkét felén egy¬
egy kétszárnyú ajtó volt.
+ À 241-es év consulja valójában A. Manlius Iorguatus volt. Livius vagy egy másolója
összecserélte a praenoment a consul apjanak vagy a 235-6s Ev consuljänak praenomenjével.
44