Page 32 [32]
nyoztak neki otthagyott társai, mire a barlangba bezárt bikák ugyancsak bőgéssel
feleltek — Héraklész rögtön sarkon is fordult. Cacus erőnek erejével próbálta
távol tartani a barlangtól, de — hiába hívta a többi pásztort, hogy segítsenek —
Héraklész bunkócsapásától holtan terült el.
(8) Akkoriban azon a vidéken a Peloponnészoszról ide menekült Euandrosz
uralkodott — inkább személyes tekintélyével, mint hatalommal. Tiszteltek öt
csodás írástudásáért, amely újdonságszámba ment a tanulatlan emberek között,"
de még inkább azért, mert istennőnek hitték anyját, Carmentát,? akit a Szibülla
Itáliába érkezése előtt? jóstudományáért csodáltak az ottani törzsek. (9) Ez az
Euandrosz, amikor felfigyelt a gyilkosságon rajtakapott idegen köré gyülekező
pásztorok izgatott csődületére, és értesült a tettről és annak okáról, észrevette,
hogy a férfi termete mennyivel nagyobb, arcvonásai mennyivel fenségesebbek
bármely halandóénál; megkérdezte hát, hogy kicsoda. (10) Amikor megtudta,
hogy mi a neve, ki az apja, és hol a hazája, így szólt: ,Üdv neked, Héraklész,
Zeusz gyermeke! Anyám, az istenek igaz szavú tolmácsa megjövendölte, hogy
az égiek számát fogod gyarapítani, és hogy itt neked egy nap oltárt szentelnek
majd, amelyet egykor a Legnagyobb Oltárnak! fog nevezni a föld leghatalmasabb
népe, és ott saját szertartásod szerint fog tisztelni." (11) Héraklész a jobbját
nyújtotta neki, és kijelentette, hogy elfogadja az előjelet, sőt maga fogja telje¬
síteni a végzet parancsát: oltárt emel és felszenteli. (12) Akkor és ott áldoztak
először Héraklésznek, egy gyönyörű tehenet választva ki a csordából. A szertar¬
tásra és a llkomára meghívták a környék akkoriban legnevezetesebb családjait,
a Potitiusokat és a Pinariusokat. (13) Véletlenül úgy esett, hogy a Potitiusok
idejében megjelentek, ezért az áldozati állat belső részeit nekik tálalták fel,
a Pinariusok azonban csak a lakoma végére érkeztek meg, amikor a belsőségeket
! Az írás feltalálását Kadmosznak tulajdonította az antik hagyomány, annak itáliai meg¬
honosítását (sőt talán a latin ábécé megalkotását is) pedig Euandrosz nevéhez fűzték.
2 Carmenta vagy Carmentis az ősi római istennők egyike, aki mind a varázsénekekkel,
joslatokkal (carmen), mind a gyermeksziiléssel kapcsolatba hozható. Euandrosz anyjának
csak a kései elképzelések tették meg.
A Szibüllának nevezett jósnőket kis-ázsiai eredetűnek tartották. Itáliában Kümé (Cumae)
és Tibur kôrnyékén hallunk róluk; egy cumaei Sibylla kísérte el Aeneast az alvilágba,
egy másik bocsátotta Targuinius Priscus király rendelkezésére jó pénzért a Sibylla¬
könyveket.
* Hercules római oltára, az Ara Maxima a Forum Boarium (a marhavásártér) mellett állt.
5 A rómaiak szerint bármilyen előjelet észlel az ember, az akkor válik rá érvényessé, ha
elfogadja és magára vonatkoztatja (omen accipio — ‘elfogadom az előjelet"), mig ha kije¬
lenti, hogy nem rá vonatkozik (non ad me pertinet), elháríthatja magától. Pozitív előjel
esetében természetesen az előbbi eljárást volt érdemes alkalmazni.
31