Page 560 [560]
tételeket: Szabadon élhetnek, megtartva saját törvényeiket. (2) Megmaradnak
számukra a háború előtt hatalmuk alatt lévő városok, földek és területek, a ró¬
maiak pedig aznaptól fogva nem pusztítják azokat többé. (3) Át kell adniuk a
rómaiaknak minden katonaszökevényt, szökött rabszolgát és hadifoglyot, az
összes döfőorros hadihajójukat 10 háromevezősoros kivételével, valamint a
birtokukban lévő szelídített elefántokat," újabbakat pedig nem szelídíthetnek.
(4) Sem Afrikában, sem Afrikán kívül nem viselhetnek háborút a római nép
engedélye nélkül. Jóvátételt kell adniuk Massinissának,? és békeszerződést kell
kötniük vele. (5) Fedezniük kell a segédcsapatok gabonaellátását és zsoldját,
amíg követeik vissza nem érkeznek Rómából. 10 000 talentum ezüstöt kell fi¬
zetniük 50 évre elosztva, egyenlő részletekben. (6) 100 túszt kell adniuk, akiket
Scipio maga választ ki a 14 és 30 év közötti korosztályból. A fegyverszünet csak
azzal a feltétellel lép érvénybe, ha rakományukkal együtt visszaszolgáltatják az
első fegyverszünet ideje alatt elfogott teherhajókat; különben sem fegyverszü¬
netet nem kapnak, sem békekötésre nem számíthatnak.
(7) A követeket ezekkel a békefeltételekkel küldték haza. Amikor ismertették
ezeket a nép előtt, előlépett Giskon, hogy a békekötés ellen szóljon, a háborgó,
ámde fegyverforgatáshoz nem szokott tömeg pedig helyesléssel hallgatta. (8)
Hannibal annyira felháborodott, hogy ebben a helyzetben ilyen szavak elhan¬
gozhatnak és meghallgatásra találhatnak, hogy megragadta Giskont, és saját
kezűleg rángatta le az emelvényről. A szabad államban szokatlan jelenet hatá¬
sára a tömeg zúgolódni kezdett, (9) Hannibal azonban, akit katonaember lété¬
re megzavart a városban uralkodó szabadság, így szólt hozzájuk: , Kilencéves
koromban távoztam el közületek, és 36 esztendő múltán tértem haza. Azt hiszem,
jól tudom mindazt, amit egy katonának tudnia kell, hisz a magam és hazám
sorsa úgy hozta, hogy gyermekkoromtól ebben nevelkedtem; de a város és a
forum törvényeit és szokásait tőletek kell megtanulnom." (10) Miután így ki¬
mentette magát tájékozatlanságáért, hosszasan kifejtette, hogy a béke nem
méltánytalan, viszont elkerülhetetlen.
! Az elefántok többségét elküldték Rómába, néhányat pedig Massinissa kapott meg. Ezeket
az elefántokat a rómaiak később — 200-ban - felhasználták a makedón háborúban (XXXI.
36. 4).
? Polübiosz tudósítása szerint (XV. 18. 5) a karthágóiaknak le kellett mondaniuk mind¬
azokról a területekről, amelyeket korábban Massinissa és elődei birtokoltak, akár a
karthágói felségterület később meghúzandó határain belül is. Ez a döntés állandó határ¬
viták forrásává vált a rómaiak teljes támogatását élvező Massinissa és a cselekvési sza¬
badságukban erősen korlátozott karthágóiak között (XX.XIII. 47. 7-8, XXXIV. 62., XL.
17. 1-6, XLII. 23-24.), és végső soron ez vezetett a III. pun háború kirobbanásához.
559