Oldal 517 [517]
OCR
Szigorúan, a legnagyobb lelkiismeretességgel ellenőrizték az állami épületek helyreállítását, és megpályáztatták a marhavásártérről a nyilvános nézőtérnél! álló Venus-szentélyhez vezető útnak és a Nagy Istenanya palatiumi templomának megépítését. (3) Uj adót állapítottak meg a só eladási ára után. A só ára Rómában és egész Itáliában egyhatod as volt.? A sóárusítást bérbe adták, azzal, hogy Rómában a só ára maradjon változatlan, a törvénykezési és gyülekezőhelyeken azonban legyen magasabb, és az ára helyenként változzon. (4) Az emberek meg voltak győződve arról, hogy ezt az adót az egyik censor találta ki, aki neheztelt a népre, mert az egykor igazságtalanul elítélte, és a só árával elsősorban azokat a íribusokat terhelte meg, amelyek ellene szavaztak." Ezért kapta Livius a Salinator melléknevet." (5) A népszámlálást lezáró tisztító áldozatot később tartották meg, mert a censorok először elküldtek a különféle hadszínterekre, hogy mindenhonnan jelentsék nekik, mekkora az egyes hadseregekben a római polgárok száma. (6) Ezekkel együtt 214 000 embert írtak össze. A vagyonbecslést lezáró áldozatot Gaius Claudius Nero tartotta meg. (7) Ezután — amire eddig még sohasem volt példa — átvették a 12 colonia vagyonbecslési jegyzékeit," amelyeket a co/oniák saját censorai készítettek el, hogy az állami levéltárban ott legyenek az adatok ezeknek a városoknak az emberi és anyagi eröforräsairöl. | (8) Aztán megkezdték a lovagok számbavételét. Ugy alakult, hogy mindkét censornak állami lova volt. Amikor a Pollia tribus következett, amelynek a jegyzékében Marcus Livius neve is szerepelt, és a kikiáltó habozott, előszólítsa-e magát a censort, Nero rákiáltott: „Szölitsd csak Marcus Liviust!” — (9) és akär mert az egykori ellenségeskedés nem múlt el nyomtalanul, akár azért, hogy felfuvalkodottságában épp a legrosszabbkor fitogtassa szigorúságát, felszólította Marcus Liviust, hogy adja el a lovát, mivel annak idején a népgyűlés elítélte ! Valószínűleg a Circus Maximus. ? Egy font só áráról van szó. 3 Az áremelés az ún. vidéki éribusokat sújtotta, a városi éribusokat nem. Tehát nemigen lehetett szó Livius magánbosszújáról, hiszen később olvassuk (XXIX. 37. 13-14), hogy éppen egyetlen vidéki ¢ridus, a Maecia szavazott mellette. * A név jelentése kb. "sópárlós Livius. 5 A katonaállítást megtagadó 12 coloniára vonatkozó korábbi határozat értelmében (vö. XXIX. 15.). é A két censor egymásra vonatkozó — szinte már a komikum határát súroló — intézkedései, vagy az a lehetetlen határozat, hogy Livius mind a 34 ¢ribust az aerariusok k6zé sorolta, nem válhattak valóban érvényessé, mert a censorok egy polgárt csak közösen hozott határozattal foszthattak meg bármely jogától. Efféle kijelentésekkel legfeljebb egymás és önmaguk jó hírének árthattak 516
