nát pedig elkobozni. (6) Publius Scipiót, minthogy a senaíus felhatalmazása
nélkül elhagyta provinciáját, rendeljék haza, és beszéljék meg a népíribunusok¬
kal: terjesszék a népgyűlés elé a javaslatot, hogy fosszák meg őt katonai hatal¬
mától. A lokroibelieknek a senazusban személyesen kell megadni a választ, hogy
a velük szemben elkövetett jogtalanságok, amelyeket felpanaszolnak, nem a
senatus és a nép akaratából történtek. (7) Derék férfiaknak, barátoknak és szö¬
vetségeseknek kell nevezni őket, és vissza kell nekik adni gyermekeiket, felesé¬
güket és minden egyebet, amit elraboltak tőlük. Fel kell kutatni mindazt a pénzt,
amit Proserpina kincstárából elraboltak, és megkettőzve kell visszatenni. (8)
Engesztelö ünnepet kell rendezni, de előzőleg meg kell kérdezni a ponfifexek
testületét, hogy mivel megszentelt kincseket mozdítottak el, tártak fel és szent¬
ségtelenítettek meg, mely isteneknek milyen állatokkal milyen engesztelő áldo¬
zatot mutassanak be. (9) A Lokroiban állomásozó katonákat mind át kell szál¬
lítani Szicíliába," Lokroiba pedig négy coZors latin szövetségest kell küldeni
helyőrségül.
(10) Ezen a napon nem is tudta mindenki kifejteni a véleményét, olyan szen¬
vedélyesen foglaltak állást Scipio mellett vagy ellen. (11) Pleminius gazsága és
a lokroibelieket ért csapás mellett felhánytorgatták magának a fővezérnek nem¬
hogy rómaihoz, de katonához sem illő életmódját, hogy görög köpönyegben és
katonaläbbeliben setälgat a gümnaszionban, könyveket olvas és birkózni jár, (12)
és egész kísérete is hasonló lusta elpuhultsággal engedi át magát Szürakuszai
élvezeteinek. (13) Karthágó és Hannibal kiesett az emlékezetükből; az egész
sereget megrontotta a féktelenség, úgyhogy ott is, akárcsak a hispániai Sucróban
vagy mostanság Lokroiban, a szövetségeseknek több félnivalójuk van tőle, mint
az ellenségnek.
20.
(1) Noha sokan efféle, részben igaz, részben félig igaz és éppen ezért az igazság
látszatát keltő vádakat hangoztattak," mégis Ouintus Metellus javaslata győzött,
akinek véleménye más tekintetben megegyezett Fabius Maximuséval, de Scipio
ügyében eltért tőle. (2) Hisz hogy venné az ki magát — mondta -, ha azt az
embert, akit a polgárság nemrég ifjú kora ellenére egyetlen hadvezérként jelölt
ki Hispánia visszafoglalására, akit Hispánia visszavétele után consullá tett, hogy
! Szicília, miután ide küldték büntetésből a Cannaenál gyáván viselkedő légiókat, valamint
azokat, akik a katonai szolgálat alól kivonták magukat, a II. pun háborúban valóságos
katonai büntetőtáborrá vált.
? Plutarkhosz (Cazo 3. 5—7) szerint a vádak egyik forrása M. Porcius Cato volt, a Scipiók
későbbi nagy ellenfele, aki gyaeszorként szolgált Scipio mellett Szicíliában.