Oldal 449 [449]
OCR
méltóságukat és ügyük igazságát? De még ha minden tekintetben ti lettetek volna is fölényben, fegyvert fogtatok volna saját hazátok és polgártársaitok ellen? Azt akartátok volna, hogy Afrika uralkodjon Itália fölött, és Karthágó parancsoljon Rómának? Mivel szolgált rá erre hazátok? 29. (1) Coriolanust egykor az igazságtalan ítélet, majd a szomorú és méltatlan számkivetés késztette arra, hogy megostromolja saját szülővárosát;" de emberi kötelességtudása végül mégis visszatartotta a hazagyilkosságtól. Benneteket miféle bosszúvágy, miféle sérelem tüzelt? (2) Az, hogy fővezéretek betegsége miatt a zsold kifizetése néhány napot késett, elég ok volt arra, hogy háborút üzenjetek hazátoknak, hogy a római néptől az ilergesekhez pártoljatok, hogy áthágjatok minden isteni és emberi törvényt? (3) Elment az eszetek, katonák; az én testem talán nem is volt annyira beteg, mint a ti elmétek. (4) Borzadok elősorolni, hogy mit hittek, mit reméltek, mit kívántak ezek az emberek; törölje el mindezt a feledés, ha lehet, vagy ha nem, legalább a hallgatás borítsa homályba! (5) Ha beszédemet keménynek és durvának tartjátok, elismerem, az volt — de szerintetek a ti tetteitek mennyivel voltak durvábbak, mint az én szavaim? Én persze tűrjem el, amit csináltatok, de ti még azt sem bírjátok nyugodtan elviselni, ha mindezt a fejetekre olvassák? De már erre sem akarok több szemrehányást vesztegetni. (6) Bárcsak olyan könnyen elfelednétek mindezt, mint én fogom! (7) Ezért, ami egész közösségeteket illeti, épp elég büntetésnek tekintem, ha megbántátok eltévelyedéseteket. A calesi Albiusnak, az umber Atriusnak és a gyalázatos lázadás többi szervezőjének azonban a vérével kell lakolnia azért, amit elkövetett. (8) Ha észhez tértetek, az ő kivégzésük nemhogy nem fájdalmas, de örvendetes látvány lesz számotokra, hiszen nem másnak, hanem nektek ártottak a legtöbbet." (9) Alighogy befejezte beszédét, a terv szerint mindenféle rettenetes látvány és zaj egyszerre zúdult a katonákra. (10) A gyűlést körülálló katonák kardjukkal csapkodni kezdték pajzsukat. Hallani lehetett a kikiáltó hangját, amint felolvassa azoknak a nevét, akiket a haditanács elítélt. (11) Ezeket meztelenül odahurcolták középre, és közben előhoztak mindent, ami a kivégzéshez kell. Cölöphöz kötözve megvesszőzték, majd bárddal lefejezték őket. A jelenlévőket annyira megbénította a félelem, hogy egy dacos szót, de még egy sóhajt sem hallattak a kegyetlen büntetés ellen. 1 Vo. II. 34-40. 448
