Oldal 448 [448]
OCR
Indibilisszel szőttetek közös terveket, és arra készültetek, hogy fegyveresen csatlakoztok hozzájuk. (6) Amazok azt tervezték, hogy — akárcsak a campaniaiak a korábbi etruszk lakosságtól elvett Capuát,! vagy a mamertinusok Szicíliában Messzanát? — Rhégiont teszik állandó székhelyükké, de sem a római népet, sem a római nép szövetségeseit nem zaklatják háborúval. (7) Ti talán Sucróba akartatok költözni?" Hiszen ha én, a fővezéretek otthagynálak benneteket, miután küldetésem végeztével elutazom a provinciából, könyörögnötök kellene istenekhez-emberekhez, hogy miért nem térhettek haza feleségetekhez és gyermekeitekhez. (8) De az ő emléküket éppúgy kitöröltétek lelketekből, akárcsak hazátokét és az enyémet! Most nyomon akarom követni bűnös, de nem teljesen esztelen elhatározásotok útját. (9) Nos, noha én még életben voltam, épségben volt seregem többi része, amellyel egy nap alatt foglaltam el Új- Karthágót, amellyel négy karthágói hadvezért és hadsereget szétvertem, megfutamítottam, kiűztem Hispániából, ti 8000-en, akik bizonyára egytől egyig hitványabbak vagytok, mint Albius és Atrius, akiknek alárendeltétek magatokat, azt terveztétek, hogy elragadjátok a római néptől Hispánia provinciát? (10) A saját személyemet teljesen mellőzöm és kihagyom az ügyből - tegyük fel, hogy csak annyi sérelmet okoztatok nekem, hogy túl könnyen elhittétek halálom hírét. (11) De hát ha én meghaltam volna, velem együtt lehelte volna ki lelkét az állam is, és velem bukott volna a római nép hatalma? Ne engedje meg a Legjobb és Leghatalmasabb luppiter, hogy az istenek jósjeleivel és segítségével örök időkre alapított Város csak addig álljon, amíg az én törékeny és halandó testem él! (12) Flaminiust, Paullust, Gracchust, Postumius Albinust, Marcus Marcellust, Titus Ouinctius Crispinust, Gnaeus Fulviust, az én családomból két Scipiót, sok-sok nagyszerű hadvezért elragadott már ez az egyetlen háború, de a római nép túlélte őket, és túlél még ezernyi másikat is, akár fegyver, akár betegség végez velük. Épp velem együtt tették volna sírba a római államot? (13) Amikor két vezéretek, apám és nagybátyám elesett itt Hispániában, ti magatok választottátok vezéretekké Septimus Marciust a friss győzelmüktől elbizakodott punok ellen. Most úgy beszélek, mintha Hispániát fővezér nélkül hagytam volna. (14) Pedig Marcus Silanus, akit ugyanolyan jogkörrel és katonai hatalommal küldtek a hadszíntérre, mint engem, és két legatusom, Gaius Laelius és testvérem, Lucius Scipio elmulasztották volna megtorolni a főparancsnoki méltóságon esett sérelmet? (15) Össze lehet hasonlítani az egyik hadsereget a másikkal, az egyik vezéreit a másik vezéreivel, vagy ! Lásd IV. 37. 1-2. ? Kr. e. 288 körül. Végül miattuk robbant ki az I. pun háború 264-ben (lásd a XVI. könyv tartalmi összefoglalóját). 447
