Page 416 [416]
erősítették a szökevények állításait. (3) Ekkor a rómaiak egy halomba rakták
málhájukat, fegyvert ragadtak, és szabályos csatasorban vonultak az ütközetbe.
Egy mérföldnyire voltak, amikor az ellenség észrevette őket. Fejvesztett kap¬
kodás kezdődött, és az első harci kiáltásra és csatazajra Magon is odavágtatott
táborából. (4) A keltibér sereg 4000 nagypajzsosból és 200 lovasból állt; ezt a
valóságos légiót — hiszen lényegében ez volt a sereg főereje — küldte az első
vonalba, a többi, könnyűfegyverzetű katonát tartalékba állította. (5) Amikor az
így elrendezett sereget kivezette a táborból, még alig léptek ki a sánc mögül, a
rómaiak máris dárdákkal fogadták őket. (6) A hispánok pajzsuk mögé húzódtak
az ellenséges dárdák elől, majd felegyenesedtek, hogy ők is eldobják hajítófegy¬
vereiket, amelyeket a rómaiak szokás szerint zárt alakzatban, pajzsfalat alkotva
fogtak fel. Ezután megindult a közelharc, és karddal folytatták a küzdelmet. (7)
Csakhogy az egyenetlen talajon a mozgékony hadviseléshez szokott keltibérek
nem sok hasznát vették gyorsaságuknak, az állóharchoz szokott rómaiaknak
viszont nem jelentett hátrányt a terep, (8) legfeljebb annyiban, hogy a szűk hely
és a mindenfelé burjánzó cserjés miatt az egységek szétszakadtak, így egyenként
vagy kettesével, szinte páros küzdelemben voltak kénytelenek harcolni. (9) Mind¬
ez megakadályozta a futásban az ellenséget, és mintegy megkötözve szolgáltat¬
ta ki őket az öldöklésnek. (10) A rómaiak csakhamar az összes nagypajzsos
keltibért megölték, és most már a könnyűfegyverzetűeket és a másik táborból
segítségükre siető karthágóiakat vetették vissza és kaszabolták. (11) A teljes
lovasságon kívül mindössze 2000 gyalogos menekült el Magonnal mindjárt a
csata kezdetén. Hannót, a másik vezért élve fogták el azokkal együtt, akik utol¬
sónak érkeztek, amikor már eldőlt az ütközet. (12) A Magonnal menekülő,
szinte összes lovas és az életben maradt veterán gyalogosok a tizedik napon
eljutottak Hasdrubalhoz, a Gades környéki hadszíntérre. Az újonnan besorozott
keltibérek szétszóródtak a közeli erdőkben, majd hazaszökdöstek.
(13) A legjobbkor jött győzelem nemcsak a már kitörőben lévő háborút
fojtotta el, hanem még sokkal inkább elejét vette egy jövőbeli háborúnak, hiszen
így az ellenség nem kapott rá lehetőséget, hogy a keltibér nép után más törzse¬
ket is fegyverbe szólítson. (14) Ezért Scipio őszinte dicséretben részesítette
Silanust, és abban a reményben, hogy ha ő maga nem akadályozza késlekedé¬
sével az eseményeket, most befejezheti a háborút, megindult Hasdrubal ellen,
Hispánia legtávolabbi vidéke felé.
(15) A pun vezér, aki éppen a Baetis környékén táborozott, hogy szövetsége¬
sei hűségét továbbra is biztosítsa, most hirtelen felkerekedett, és inkább mene¬
külés-, mint menetelésszerűen vonult egészen az óceánig és Gadesig. (16) Ugy
vélte, mindaddig ő lesz az ellenséges támadások célpontja, amíg együtt tartja
seregét. Ezért mielőtt Gadesnál átkelt volna a tengerszoroson, minden csapatát
415