Page 405 [405]
OCR Output

44.

(1) Rómát éppen akkora rémület és zűrzavar kerítette hatalmába, mint két éve,
amikor a pun tábor ott állt a Város falai és kapui előtt.! Nem tudták eldönteni,
dicsérjék-e vagy kárhoztassák a consu/ vakmerő elvonulását. Nyilvánvaló volt,
hogy lépésének megítélése — hiába nincs ennél méltánytalanabb — az eredmény¬
től függ majd. (2) Tábora — mondogatták — ott maradt a nagy ellenség, Hanni¬
bal közvetlen közelében, vezető nélkül, a sereg hitványabb részével, mert a de¬
rekabbakat mind elvitték. (3) A consu/ úgy tett, mint aki Lucaniába indul, de
valójában Picenum és Gallia felé menetel, otthagyva táborát, amelynek jóformán
egyetlen védelme az ellenség tévedésében áll, amíg az észre nem veszi, hogy a
consul és a sereg egy része eltávozott. (4) De mi lesz, ha a dolog kiderül, és Han¬
nibal vagy egész seregével üldözőbe veszi Nerót és mindössze 6000 fegyveresét,
vagy pedig megrohanja a tábort, amely ott maradt zsákmányul erős csapatok,
parancsnok és jósjelek nélkül? — (5) Rémülten idézték fel a háború folyamán
elszenvedett korábbi vereségeket és a két consu/ halálát a múlt évben. Ráadásul
mindez akkor történt, amikor még csak egyetlen ellenséges hadvezér állt sere¬
gével Itália földjén. Most pedig két pun háború támadt, két hatalmas hadsereg
és szinte két Hannibal tartózkodik Itáliában. (6) Hiszen Hasdrubalnak is ugyan¬
az a Hamilkar az apja, ő is olyan fáradhatatlan hadvezér, mint a bátyja, sok éven
át forgolódott Hispániában a rómaiak ellen vívott háborúban, és az ő nevéhez
fűződik a kettős győzelem, amikor két sereget és két nagy hírű vezért semmisí¬
tett meg.? (7) Sőt azzal, hogy olyan gyorsan ideért Hispániából, és felfegyverez¬
te a gall törzseket, ő még Hannibalnál is jogosabban dicsekedhet: (8) hiszen ő
azon a vidéken gyűjtötte seregét, ahol bátyja embereinek nagy részét elragadta
a két legszörnyűbb halálnem, az éhség és a fagy. — (9) A hispániai helyzet isme¬
rői azt is hozzáfűzték, hogy Hasdrubal Gaius Nero személyében nem holmi
ismeretlen hadvezérrel készül megütközni: az egyszer már egy szerencsés vélet¬
len folytán körülzárta őt egy úttalan szurdokban," ő meg addig írogatta össze
álnokul a békefeltételeket, amíg lóvá nem tette Nerót, mint valami tejfölösszá¬
jú gyereket. (10) Az ellenség teljes haderejét még erősebbnek, a magukét pedig
még gyengébbnek látták, mint a valóságban volt, hisz a félelem mindig sötétebb
színben tünteti fel a dolgokat.

! Vö. XXVI. 9.
? Utalás a két Scipio és seregük pusztulására Hispániában (XXV. 33-36.).
3 Vö. XXVI. 17.

404