Page 385 [385]
OCR
előrontottak, és csatakiáltást hallatva támadásra indultak. (5) Jóllehet a conswiok már bent voltak a völgyben, így nem tudtak feljutni az ellenféltől megszállt magaslatra, és mivel hátulról is elzárták az útjukat, visszavonulásra sem volt módjuk, mégis elhúzhatták volna egy ideig a küzdelmet, ha az etruszkok meg nem futamodnak, és rémületük át nem terjed a többiekre is. (6) A fregellaebeliek azonban, noha az etruszkok cserbenhagyták őket, nem adták fel a küzdelmet, amíg a consuloknak nem esett bajuk, és tartották bennük a lelket biztatásukkal és azzal, hogy maguk is derekasan kivették a részüket a harcból. (7) De amikor látták, hogy mindkét consu/ megsebesül, sőt Marcellus lándzsától átdöfve, haldokolva bukik le lováról, ők maguk is — igaz, hogy már alig néhányan voltak életben — futásnak eredtek a két gerelytől talált Crispinus consullal és a szintén sebesült ifjabb Marcellusszal együtt. (8) Aulus Manlius katonai ribunus is elesett; a két szövetséges parancsnok közül Manius Auliust megöltek, Lucius Arreniust elfogták. A consulok öt lictora élve került az ellenség kezére, a többi vagy elesett, vagy elmenekült a consullal együtt. (9) A lovasok közül 43-an estek el harc vagy menekülés közben, 18-at élve fogott el az ellenség. (10) A táborban már zajongva követelték, hogy induljanak a consulok segítségére, amikor meglátták, hogy az egyik consul fia és a másik consul sebesülten tér vissza, néhány ember kíséretében, akik túlélték a szerencsétlen vállalkozást. (11) Marcellus halála egyébként is nagy csapás volt, de különösen azért, mert javakorabeli — több mint 60 éves — ember és régi, tapasztalt hadvezér létére ilyen elővigyázatlanul sodorta veszélybe magát, tiszttársát és kis híján az egész államot. (12) Nagyon sok kitérőt kellene tennem ezzel az egyetlen eseménnyel kapcsolatban, ha részletesen el akarnám beszélni, hányféleképpen adják elő a történetírók Marcellus halálát. (13) Hogy a többieket ne is említsem, Coelius a történet három változatát is elmeséli: az első a hagyományos változat, a másodikat a consul fia, az események szemtanúja írta meg halotti beszédében, a harmadik Coelius saját kutatásainak eredménye. (14) De bármennyi eltérés található is egyébként a hagyományban, abban az elbeszélők többsége megegyezik, hogy a consul a terep kikémlelésére távozott el a táborból, abban pedig mindnyájan, hogy csapdába esett. 28. (1) Hannibal bízott abban, hogy az egyik consuw/ halála és a másik sebesülése roppant rémületet keltett az ellenség között, ezért, hogy semmiféle alkalmat ne szalasszon el, táborát azonnal áttelepítette arra a dombra, amelyen az összecsapás lefolyt. (2) Itt megtalálta és eltemettette Marcellus holttestét. Crispinus, akit tiszttársa halála és saját sebesülése egyaránt megrémített, a rákövetkező éjszaka csendjében elindult, és amint elérte az első hegységet, ott egy magas és minden 384
