Page 385 [385]
előrontottak, és csatakiáltást hallatva támadásra indultak. (5) Jóllehet a conswiok
már bent voltak a völgyben, így nem tudtak feljutni az ellenféltől megszállt
magaslatra, és mivel hátulról is elzárták az útjukat, visszavonulásra sem volt
módjuk, mégis elhúzhatták volna egy ideig a küzdelmet, ha az etruszkok meg
nem futamodnak, és rémületük át nem terjed a többiekre is. (6) A fregellaebeliek
azonban, noha az etruszkok cserbenhagyták őket, nem adták fel a küzdelmet,
amíg a consuloknak nem esett bajuk, és tartották bennük a lelket biztatásukkal
és azzal, hogy maguk is derekasan kivették a részüket a harcból. (7) De amikor
látták, hogy mindkét consu/ megsebesül, sőt Marcellus lándzsától átdöfve, hal¬
dokolva bukik le lováról, ők maguk is — igaz, hogy már alig néhányan voltak
életben — futásnak eredtek a két gerelytől talált Crispinus consullal és a szintén
sebesült ifjabb Marcellusszal együtt. (8) Aulus Manlius katonai ribunus is elesett;
a két szövetséges parancsnok közül Manius Auliust megöltek, Lucius Arreniust
elfogták. A consulok öt lictora élve került az ellenség kezére, a többi vagy elesett,
vagy elmenekült a consullal együtt. (9) A lovasok közül 43-an estek el harc vagy
menekülés közben, 18-at élve fogott el az ellenség.
(10) A táborban már zajongva követelték, hogy induljanak a consulok segít¬
ségére, amikor meglátták, hogy az egyik consul fia és a másik consul sebesülten
tér vissza, néhány ember kíséretében, akik túlélték a szerencsétlen vállalkozást.
(11) Marcellus halála egyébként is nagy csapás volt, de különösen azért, mert
javakorabeli — több mint 60 éves — ember és régi, tapasztalt hadvezér létére ilyen
elővigyázatlanul sodorta veszélybe magát, tiszttársát és kis híján az egész államot.
(12) Nagyon sok kitérőt kellene tennem ezzel az egyetlen eseménnyel kap¬
csolatban, ha részletesen el akarnám beszélni, hányféleképpen adják elő a tör¬
ténetírók Marcellus halálát. (13) Hogy a többieket ne is említsem, Coelius a
történet három változatát is elmeséli: az első a hagyományos változat, a máso¬
dikat a consul fia, az események szemtanúja írta meg halotti beszédében, a har¬
madik Coelius saját kutatásainak eredménye. (14) De bármennyi eltérés talál¬
ható is egyébként a hagyományban, abban az elbeszélők többsége megegyezik,
hogy a consul a terep kikémlelésére távozott el a táborból, abban pedig mind¬
nyájan, hogy csapdába esett.
28.
(1) Hannibal bízott abban, hogy az egyik consuw/ halála és a másik sebesülése
roppant rémületet keltett az ellenség között, ezért, hogy semmiféle alkalmat ne
szalasszon el, táborát azonnal áttelepítette arra a dombra, amelyen az összecsa¬
pás lefolyt. (2) Itt megtalálta és eltemettette Marcellus holttestét. Crispinus, akit
tiszttársa halála és saját sebesülése egyaránt megrémített, a rákövetkező éjszaka
csendjében elindult, és amint elérte az első hegységet, ott egy magas és minden
384