Oldal 377 [377]
20.
(1) Ezután haditanácsot tartottak. Noha néhányan azt tanácsolták Scipiónak,
hogy tüstént eredjen Hasdrubal nyomába, (2) ő nem akarta kockáztatni azt,
hogy Magon és a másik Hasdrubal egyesüljenek annak csapataival, ezért csak
egy seregrészt küldött a Pireneusok biztosítására, és a nyár hátralevő részét azzal
töltötte, hogy szövetségesévé fogadta Hispánia népeit.
(3) Néhány nappal a baeculai csata után, amikor Scipio larracóba visszaté¬
rőben már maga mögött hagyta Castulo szurdokát, megérkezett Hasdrubalhoz
Hispánia túlsó részéből Giskon fia Hasdrubal és Magon. A csata kimenetelén
ugyan már nem tudtak változtatni, de ahhoz épp jókor jöttek, hogy megtanács¬
kozzák soron következő hadműveleteiket. (4) Beszámoltak egymásnak arról,
milyen a hispánok hangulata a rájuk bízott területen. Egyedül Giskon fia Hasd¬
rubal mondhatta el, hogy Hispániának legtávolabbi, az óceán és Gades felé eső
vidékén még hírét sem hallották a rómaiaknak, ezért még hűségesek a karthá¬
góiakhoz. (5) A másik Hasdrubal és Magon azonban egybehangzóan állította,
hogy Scipio mindenkinek a rokonszenvét megnyerte jótéteményeivel, egyénileg
és közösségi szinten egyaránt, és az átpártolásoknak mindaddig nem lesz vége,
amíg az összes hispán katonát át nem vezényelik Hispánia legtávolabbi vidéke¬
ire vagy Galliába. (6) Ezért, még ha a karthágói államtanács nem döntött volna
így, Hasdrubalnak akkor is át kellene kelnie Itáliába, a háború tűzfészkébe, a
döntő hadszíntérre, már csak azért is, hogy eltávolítson Hispániából minden
hispán katonát, és így kivonja őket Scipio befolyása alól. (7) Hasdrubal tehát
töltse fel hispán katonákkal az átszökések és a csatavesztés következtében meg¬
fogyatkozott seregét; Magon adja át seregét Giskon fia Hasdrubalnak, keljen át
a Baleár-szigetekre, és vigyen magával sok pénzt, hogy zsoldos segédcsapatokat
toborozzon; (8) Giskon fia Hasdrubal húzódjon seregével Lusitania belsejébe,
és ne vállaljon csatát a rómaiakkal; Massinissa pedig válasszon ki lovassága
legjavából 3000 lovast, és Hispánia innenső felében portyázva segítse a szövet¬
ségeseket, fosztogassa az ellenség városait és szántóföldjeit. — Ebben maradtak,
aztán a vezérek elvonultak, hogy végrehajtsák, amiben megállapodtak. Ez történt
ebben az évben Hispániában.
(9) Rómában Scipio hírneve napról napra növekedett. Fabiusnak is öregbí¬
tette a dicsőségét larentum elfoglalása, bár nem hősi harccal, inkább csellel vette
be a várost. (10) Fulvius hírneve egyre fakult, Marcellusról pedig már határo¬
zottan elítélő hangon beszéltek, nemcsak amiért első ütközetét elvesztette, hanem
még inkább azért, mert nyár közepén, míg Hannibal végigportyázta Itáliát, ő
Venusiában magánházaknál szállásolta el katonáit. (11) Gaius Publicius Bibulus
népéribunus személyes ellensége volt Marcellusnak. Szakadatlan népszénokla¬
taiban már az első, vesztes csata óta rágalmazta és befeketítette Marcellust a
376