Page 364 [364]
OCR
tukon kívül emlékezzenek meg legújabb érdemükfről is. (7) Ne fosszuk hát meg őket dicsőségüktől most, annyi emberöltő múltán sem, és ne hallgassuk el a nevüket: Signia, Norba, Saticula, Fregellae, Luceria, Venusia, Brundisium, Atria, Firmum, Ariminum; (8) a mäsik tenger mellett! Pontiae, Paestum és Cosa; a szärazföld belsejeben pedig: Beneventum, Aesernia, Spoletium, Placentia és Cremona. (9) E coloniak lakóinak támogatása mentette meg akkor a római nép uralmát, és ezeknek mondtak köszönetet a senazusban és a népgyűlésen. (10) A senatus megtiltotta, hogy az engedelmességet megtagadó tizenkét coloniának akár csak a nevét is említsék, és hogy a consulok akár elbocsássák, akár visszatartsák őket, akár szóba álljanak velük. Ez a ki nem mondott megrovás látszott leginkább a római nép méltóságához illőnek. (11) A consulok igyekeztek előteremteni mindazt, ami a háború folytatásához szükséges, így elhatározták, hogy előhozatják az 596-okból összegyűlt aranykincset, amelyet titkos kincseskamrában őriztek végszükség esetére.? (12) Mintegy 4000 font aranyat hoztak elö. Ebböl 500-500 fontot adtak a ket consulnak, Marcus Marcellus és Publius Sulpicius proconsuloknak és Lucius Veturius praetornak, aki Galliat kapta provinciäul. (13) Ezenfelül Fabius consu/ további 100 font aranyat kapott, hogy juttassa el Tarentum fellegvárába. A maradék aranyat arra fordították, hogy készpénzfizetés ellenében megpályáztatják a hispániai sereg felruházásának feladatát, amely máris annyi háborús dicsőséget szerzett magának és vezérének. 11. (1) Azt is elhatározták, hogy még a consulok elutazása előtt gondoskodnak a csodajelek elhárításáról. (2) Villámcsapás érte ugyanis az Albai-hegyen Iuppiter szobrát és a szentély közelében álló egyik fát, Ostiánál a vízgyűjtő medencét," Capuában a városfalat és a Fortuna-szentélyt, Sinuessában szintén a városfalat és a kaput. (3) Egyesek azt bizonygatták, hogy az Albai-tóból véresen folyt le a víz," Rómában pedig Fors Fortuna szentélyének cellájában az istennő koronáján lévő egyik figura magától lepottyant a szobor kezébe. (4) Biztos értesülések ! Itália nyugati partvidékén. ? Ha egy rabszolgát felszabadítottak, a szolga értékének 590-át aranyban be kellett fizetni az államkincstárba (VII. 16. 7). Ezt az aranyat elkülönítve őrizték a kincstárul szolgáló capitoliumi Saturnus-szentélyben. A kincstárat, amelynek kulcsa a guaeszoroknál volt, csak a senazus rendeletére lehetett kinyitni. 3 Más szövegváltozat szerint , a ligetet" (Jacum vagy lucum). * Läsd V. 19. 1, a hozzä füzött jegyzettel. 363
