Page 355 [355]
csont széket, a királynőnek pedig hímzett köpenyt és bíbor felsőruhát vittek
ajándékba.
(11) Ezen a nyáron sok csodajelről érkezett híradás a közeli városokból és
vidékekről: Tusculumban tejjel teli tógyű hím bárány született; Iuppiter szenté¬
lyének ormába pedig villám csapott, és szinte az egész tetőt levitte; (12) Anag¬
niában ugyanezekben a napokban a városkapu elé, a földbe csapott le a villám,
és a talaj egy napon és éjszakán át égett, bár a tüzet semmi nem táplálta; az
anagniai keresztútnál! álló Diana-liget fáin pedig a madarak elhagyták fészkü¬
ket; (13) Tarracinában a tengeren, nem messze a kikötőtől rendkívüli nagyságú
kígyók ugráltak játszadozó halak módjára a vízben; (14) Tarquiniiben ember¬
arcú disznó jött a világra; Capena környékén Feronia ligeténél négy szobor egy
napon és egy éjen át véres verítékben ázott. (15) Ezeket a csodajeleket a pontifexek
rendeletére kifejlett áldozati állatokkal hárították el, és egynapos könyörgést
tartottak minden isten vánkosánál, és egy másikat Capena környékén, Feronia
ligeténél.
5.
(1) Marcus Valerius consul, miután megkapta a Rómába hívó levelet, Lucius
Cincius praetorra bízta a provinciát és a sereget, a hajóhad parancsnokát, Marcus
Valerius Messallát pedig a hajók egy részével Afrikába küldte, hogy fosztogas¬
son, és közben derítse fel, mire készül a karthágói nép. (2) Ő maga tíz hajóval
Rómába utazott, és szerencsés megérkezése után azonnal összehívta a senatust.
Itt így számolt be tevékenységéről: (3) Miután Szicíliában szárazon és vízen
csaknem 60 évig folyt a háború, sokszor súlyos vereségekkel, ő most befejezte
ezt a feladatot. (4) Szicília földjén egyetlen karthágói sem tartózkodik többé,
viszont egyetlen szicíliai sincs már távol, aki korábban félelmében elmenekült
onnan: mindnyájan visszatértek földjükre, városukba, ott szántanak-vetnek. (5)
Végre ismét művelik az elhagyott földet, amely művelőit is eltartja, de a római
nép gabonaellátásának is legbiztosabb támasza háborúban és békében. — (6)
Ezután bevezette a senazusba Muttinest? és mindazokat, akik a római néppel
szemben valamilyen érdemet szereztek, és bevaltva a consul igéretét, valamennyiü¬
ket megjutalmaztak. (7) Muttines a római polgárjogot is megkapta egy javaslat
alapján, amelyet a népzribunusok az atyák jóváhagyásával a köznép elé terjesz¬
tettek.
1 À Via Latina és a Via Labicana kereszteződésénél.
? Muttines segítségével foglalták el a rómaiak Akragaszt (XXVI. 40.).
3 Egy Delphoiban előkerült feliraton (5IG? 585. 87) fenn is maradt Muttines római neve:
M. Valerius Mottones — vagyis ő is patrónusa, M. Valerius Laevinus nevét vette fel, és
354