ben," hogy Marcus Antistius népíribunus előbb a köznép elé terjesztette a kérdést:
feljogositja-e határozatával a senatust arra, hogy a satricumiak ügyeben hatäro¬
zatot hozzon? (11) Úgy vélem tehat, meg kell allapodnunk a népéribunusokkal,
hogy közülük egy vagy több terjesszen indítványt a köznép elé, hogy ruházzon
fel minket a döntés jogával a campaniaiak ügyében."
(12) Így Lucius Atilius népzribunus a senatus megbízásából a következő kér¬
dést intézte a köznéphez: , Kérdezem, polgárok, mit akartok, mi történjen Cam¬
pania, Atella, Calatia, Sabate összes lakójával, akik a római nép hatalmának és
fennhatóságának alávetették magukat Ouintus Fulvius proconsul előtt, (13) to¬
vábbá azokkal, akiket szintén átadtak magukkal együtt, és mindazzal, amit át¬
adtak magukkal együtt: földjükkel, városukkal, szent és profán tárgyaikkal és
mindazzal, amit ezenkívül még átadtak?" (14) A köznép így rendelte: , Amit a
senatusban a tagok felesketése után? a jelenlévők többsége elhatároz, azt akarjuk
és elrendeljük."
34.
(1) A néphatározat alapján a senazus úgy határozott," hogy először is Oppiának
és Cluviának adják vissza javait és szabadságát, ha pedig a senazustól egyéb ju¬
talmat is szeretnének kérni, jöjjenek Rómába. (2) A campaniaiak sorsáról csa¬
ládonként döntöttek, de ez nem érdemel részletes beszámolót. (3) Egyesekről
úgy rendelkeztek, hogy el kell kobozni vagyonukat, őket magukat, gyermekeiket
és feleségüket pedig el kell adni rabszolgának, kivéve lányaikat, akik idegenbe
mentek férjhez, még mielőtt a város a rómaiak hatalmába került volna; (4) má¬
sokról úgy, hogy bilincsbe kell verni őket, és később dönteni a sorsukról. A többi
campaniai esetében vagyonuk nagyságát is figyelembe véve döntötték el, hogy
javaikat elkobozzák-e vagy sem. (5) Ugy határoztak, hogy a zsákmányolt jószá¬
gokat a lovak kivételével, a rabszolgákat a felnőtt férfiak kivételével, valamint
minden más ingóságot vissza kell adni tulajdonosának. (6) Minden campaniait,
atellait, calatiait és sabateit — kivéve azokat, akiknek a szülei vagy ők maguk az
ellenségnél tartózkodtak — szabadnak nyilvánítottak, (7) de egyikük sem lehetett
római polgár vagy latin jogú szövetséges. Mindazoknak, akik Capuában tartóz¬
! Satricum lakói, bár római polgárok voltak, a római sereg caudiumi megszégyenítése után,
Kr. e. 321-ben a samnisokhoz pártoltak (IX. 16. 2—10). Livius csak itt említi Antistius
népíribunus fellépését az ügyükben.
? A senatus tagjai különösen fontos döntés előtt, ha a népgyűlés így határozott, esküt tettek.
3 A XXVI. 16. 7-13-ban Livius (valószínűleg egy másik forrás alapján) már összefoglalta,
hogyan döntött Róma Capua sorsa felől.