jelenlegi háborúját, jóllehet Iamphoriinnat már megadásra kényszerítette, és
egyéb vállalkozásai is sikeresen alakultak. (16) Az aitólok támadása már az
akarnanok esküjének hírére megtorpant, Philipposz érkezésének hallatán pedig
inkább visszahúzódtak területük belsejébe. (17) Philipposz, noha erőltetett
menetben haladt, hogy megakadályozza az akarnanok lerohanását, így is csak
Dionig jutott. Itt értesült arról, hogy az aitólok kivonultak Akarnaniából, így
maga is visszatért Pellába.
26.
(1) Laevinus kora tavasszal felkerekedett hajóival Korküráról, megkerülte a
Leukata-hegyfokot, majd Naupaktoszba érkezett. Megüzente, hogy Antiküra
ellen indul, és odarendelte Szkopaszt is az aitélokkal együtt. (2) Antiküra Lok¬
riszban van, a Korinthoszi-öböl bejáratától balra, és könnyen megközelíthető
akár szárazföldön, akár Naupaktoszból hajóval. (3) Két napra rá mindkét oldal¬
ról ostromolni kezdték a várost. A tenger felől hevesebb volt az ostrom, mert a
hajók hajítógépekkel és mindenféle egyéb ostromgéppel fel voltak szerelve, és
mert innen a rómaiak támadtak. Így a város néhány nap múlva megadta magát,
és az aitólok kezére került, míg a megállapodás alapján a hadizsákmány a római¬
aknak jutott. (4) Laevinus közben levélben értesítést kapott, hogy távollétében
consullá választották, és itt Publius Sulpicius veszi majd át a helyét. De csak jóval
később érkezett meg Rómába, mint várták, mert hosszadalmas betegségbe esett.
(5) Amikor Marcus Marcellus consul március idusán hivatalba lépett, csak a
hagyomány kedvéért tartotta meg aznap a senazusi ülést: kijelentette, hogy tiszt¬
társa távollétében nem hajlandó tárgyalni sem az állam helyzetéről, sem a had¬
színterekről. (6) Tudja ő jól — mondta —, hogy az őt rágalmazók Róma környé¬
ki házaiban mindennapos vendégek a szicíliaiak, de egyáltalán nem akarja őket
megakadályozni abban, hogy Rómában nyilvánosságra hozzák az ellenfelei által
koholt vádakat: (7) ha ezek nem tennének úgy, mintha tiszttársa távollétében
valamiért nem mernének beszélni a consul személyéről, ő azonnal a senatus elé
engedné őket. Mihelyt azonban tiszttársa megérkezik, első gondja az lesz, hogy
a szicíliaiakat a senatus elé bocsássák. (8) Marcus Cornelius szinte sorozást
tartott Szicília-szerte, hogy minél többen jöjjenek Rómába panaszt tenni ellene,
és egyúttal, hogy az ő dicsőségét kisebbítse, hazug leveleivel egész Rómában
elterjesztette a hírt, hogy Szicíliában még mindig folyik a háború. — (9) A consul,
miután aznap mérsékelt magatartásával aratott újabb dicsőséget, elbocsátotta a
senatust. Szinte úgy látszott, hogy teljes törvénykezési szünet áll be, amíg a másik
consul a Városba nem érkezik.
(10) A nagy nyugalomban, ahogy az lenni szokott, a köznép zúgolódni kez¬
dett. Siránkoztak, hogy elhúzódik a háború, le vannak tarolva a földek a Város