OCR
16. (1) Mivel a campaniaiak kivégzése ügyében és sok más dologban is egyedül Flaccus akarata döntött, néhány történetíró arról tudósít, hogy Appius Claudius közvetlenül Capua meghödoläsa utän meg is halt. (2) Szerintük Taurea sem önszántából ment Calesbe, és nem is saját kezével vetett véget életének. Amikor a többiekkel együtt cölöphöz kötözték, Flaccus csendet parancsolt, mert a nagy zajban nem hallotta, hogy mit kiabál Iaurea. (3) Ekkor mondta a fent idézett szavakat, hogy őt, a legbátrabb embert olyasvalaki öli meg, aki a nyomába sem érhet hősiességben. Erre a kikiáltó a öroconsul parancsára így szölt: „Lictor, merj még egy pár korbácsütést erre a bátor férfira, és először vele szemben teljesítsd törvényes kötelességedet!" (4) Néhányan még azt is állítják, hogy a proconsul elolvasta a senatus határozatát, mielőtt elrendelte a kivégzést; de mivel ez azzal végződött, hogy ha jónak látja," hagyja a senatusra a döntest, 6 ezt igy értelmezte: rábízták annak megítélését, hogy mi szolgálja inkább az állam érdekét. (5) Calesből Flaccus visszatért Capuába, és fogadta Atella és Calatia meghódolását; a lázadás vezetői itt is elnyerték büntetésüket. (6) Így összesen mintegy 70 főrangú senazort végeztek ki." Csaknem 300 előkelő campaniait vetettek börtönbe Rómában, míg másokat a latin szövetséges városoknak adtak át őrizetre — ezek különböző körülmények között lelték halálukat. A többi campaniai polgárt eladták rabszolgának. (7) Már csak arról kellett döntenie a senaéusnak, mi legyen a város és a földek sorsa. Néhányan azt javasolták, hogy ezt a rendkívül erős, közeli, ellenséges várost le kell rombolni. Végül azonban a rövid távú hasznosság szempontja győzött. Mivel Capua környéke Itáliának közismerten minden terményt legbővebben termő területe volt, megkegyelmeztek a városnak, hogy legyen hol lakniuk a szántóvetőknek. (8) Hogy megfelelő számú legyen a népesség, ott tartottak igen sok helybéli szabadost, szatócsot és kézművest. A teljes földterület és a hivatalos épületek a római nép tulajdonába kerültek. (9) Ugy döntöttek azonban: Capua csak annyiban legyen város, hogy város módjára lakják és látogatják, de nem lehet állami léte, senazusa, főtisztviselői, nem gyűlésezhet a köznép; (10) a tömeg éljen benne államtanács és államhatalom nélkül, tagjait ne fűzze össze semmilyen kapcsolat, hogy ne legyenek képesek közösséggé alakulni; az igazságszolgáltatás intézésére pedig minden évben egy praefectust küldenek majd hozzájuk Rómából. (11) Így Capua sorsát minden tekintetben dicséretre méltó belátással rendezték. Szigorúan és gyorsan jártak el a főbűnösökkel szemben, a polgárságot szét! Hivatalos utasításokban alkalmazott udvariassági formula. ? Beleértve a Calesban és Teanumban kivégzetteket is. 307