Oldal 301 [301]
kezdett, hogy oda az Aventinus. (7) Erre akkora felbolydulás és fejvesztett me¬
nekülés támadt, hogy a rémült tömeg még a Városból is kirohant volna, ha a
punok nem táboroztak volna ott a közelben. Így inkább hazamenekültek, fedél
alá, és ellenségnek vélvén saját, az utakon kóborló katonáikat, kövekkel és dár¬
dákkal támadtak rájuk. (8) Nem lehetett lecsillapítani a zűrzavart és megma¬
gyarázni, hogy tévedésről van szó, mert az utcákat eltorlaszolta a parasztok és
jószágaik tömege, amely hirtelen rémületében a Városba menekült.
(9) Közben a lovas csata kedvezően végződött, az ellenséget visszaszorították.
Minthogy pedig számtalan helyen kellett az ok nélkül támadt riadalomban
rendet teremteni, úgy döntöttek, hogy mindazokat, akik már viselték a dictatori,
consuli vagy censori tisztséget, katonai hatalommal ruházzák fel, amíg az ellenség
el nem távozik a falak alól. (10) A nap hátralevő részében és a rákövetkező éjjel
még sok helyen támadt ok nélkül nyugtalanság, amelyet azután sikerült lecsil¬
lapítani.
11.
(1) Másnap Hannibal átkelt az Anión, és egész hadseregét csatára sorakoztatta.
Flaccus és a consulok sem tértek ki az ütközet elől. (2) Amikor azonban mindkét
sereg felfejlődött a csatára, amelyben Róma városa volt a tét, olyan hatalmas,
jégesővel keveredő felhőszakadás zavarta meg mindkét fél csatasorát, hogy alig
tudtak visszajutni táborukba fegyverrel a kézben, és ekkor már az ellenségtől
tartottak a legkevésbé. (3) Másnap a csatasorok ismét felálltak ugyanott, és
ugyanilyen zivatar választotta szét őket, de mihelyt visszatértek táborukba,
különös módon kiderült az ég, és elült a szél. (4) A punokban ez a jelenség
vallásos félelmet keltett, Hannibal pedig állítólag kijelentette: hol a szándék, hol
a szerencse hiányzik ahhoz, hogy Rómát elfoglalja.
(5) Kedvét szegte még két másik esemény is, egy fontosabb és egy jelenték¬
telenebb. A fontosabb az volt, hogy mialatt Róma falai alatt tartózkodott, hírét
vette, hogy most vonultak ki a Városból zászlóik alatt az erősítésül Hispániába
induló katonák; (6) a jelentéktelenebb pedig az, hogy egy fogoly elbeszélése
szerint éppen ezekben a napokban vette meg valaki azt a földterületet, amelyen
ő maga táborozott, és még a föld ára sem csökkent emiatt. (7) Végképp meg¬
alázó és kihívó dolognak érezte, hogy Rómában még vevő akad arra a földda¬
rabra, amelyet ő maga háborúban elfoglalt és birtokában tart — azonnal kikiáltót
hívatott hát, és ráparancsolt, hogy árverezze el a római Forum körül álló pénz¬
váltó bódékat.
(8) Ezeken felindulva a Tutia folyóig, a Várostól hat mérföldnyi távolságra
vonta vissza seregét. Innen Feronia ligetéhez, az akkoriban gazdagságáról híres
szentélyhez vonult, (9) ahová a capenaiak és a környék többi lakója el szokták
300