Page 172 [172]
séges előőrsöket, úgyhogy aznap Hannibal inkább látszott ostromlottnak, mint
ostromlónak. (6) Mintegy 1300 karthágóit öltek meg, és 59-et fogtak el élve,
akik a falak körül és az előretolt állásokban gondtalanul és figyelmetlenül töl¬
tötték az időt, és nem számítottak kitörésre, így meglepetésszerűen érte őket a
támadás. (7) Gracchus, mielőtt még az ellenség felocsúdott volna rémületéből,
visszavonulót fúvatott, és a falak mögé vonta vissza seregét. (8) Másnap Han¬
nibal a város és a tábor között felállította csatarendjét, mert azt várta, hogy a
consul a sikertől elbizakodva hajlandó lesz szabályos ütközetet kezdeni. (9)
Amikor azonban látta, hogy senki sem mozdul megszokott őrhelyéről, és az
ellenfél nem hajlandó kockáztatni, dolgavégezetlenül visszatért a Tifatára.
(10) Eppen azokban a napokban, amikor Cumae felszabadult az ostromzár
alól, Lucaniában Grumentum mellett Tiberius Sempronius Longus szerencsés
csatát vívott a pun Hanno! ellen. Löbb mint 2000 embert ölt meg, míg ő maga
280-at vesztett, és 41 hadijelvényt zsákmányolt. (11) A Lucania területéről ki¬
szorított Hanno a bruttiusok földjére vonult vissza. (12) Továbbá Marcus Valerius
praetor rohammal visszafoglalt három, a rómaiaktól elpártolt hirpinus várost:
Vercelliumot, Vescelliumot és Sicilinumot,? és az elpártolás kezdeményezőit
bárddal lefejeztette. (13) Löbb mint 5000 hadifoglyot adott el nyilvános árve¬
résen, a többi zsákmányt a katonáknak engedte át, majd visszatért seregével
Luceriába.
38.
(1) Mialatt ez történt Lucaniában és a hirpinusok földjén, az öt hajó, amelyek
az elfogott makedón és pun követeket szállították Rómába, útban az Adriai¬
tengerről a I irrén-tenger felé, Itáliának majdnem egész partvidékét körülhajóz¬
ta. (2) Amikor elvitorláztak Cumae mellett, Gracchus hajókat küldött eléjük
saját hajóhadából, nem tudván, hogy barát vagy ellenség közeledik-e. (3) Miu¬
tán kölcsönösen kifaggatták egymást, és kiderült, hogy a consul Cumaeban
tartózkodik, kikötöttek ott, és átadták neki a foglyokat és az iratokat. (4) A consul
elolvasta Philipposz és Hannibal leveleit, majd az egészet lepecsételte, és szá¬
razföldi úton elküldte a senazusnak, a követeket pedig hajón szállíttatta tovább.
(5) A levelek és a követek csaknem egyszerre érkeztek meg Rómába, és mivel
a kihallgatásokon elhangzott vallomások megegyeztek a levelek tartalmával, az
atyákat először súlyos aggodalom fogta el arra a gondolatra, hogy miközben
majdnem összeroskadnak a pun háború terhei alatt, számolniuk kell egy hatal¬
mas makedón háború lehetőségével is. (6) De korántsem adták át magukat a
1 Hannibal unokaöccse.
? Az utolsó városnevet egyes kiadók Vicilinumra javítják.
171