Page 128 [128]
OCR
re készülőket azzal, hogy vissza akarták fogni őket, vagy hogy nem irigylik tőlük ott tanúsított bátorságuk gyümölcseit, a megmenekülést és a dicsőséget, mert jól tudják, hogy ők gyávaságuk és tehetetlenségük miatt jutottak gyalázatos rabszolgasorsra? (22) Inkább a sátrakban lapulva akarták megvárni a hajnalt és vele az ellenséget, holott az éjszaka csendjében alkalmuk lett volna a kitörésre. De nyilván csak a táborból való kitörésre nem volt elég bátorságuk, arra azonban igen, hogy táborukat hősiesen megvédelmezzék. (23) Napokon és éjszakákon át állták az ostromot, fegyverrel védve a sáncokat, a sáncokkal magukat, és amikor már mindent megpróbáltak és mindenen keresztülmentek, megfosztva minden létfenntartási lehetőségtől, az éhségtől elgyötörve már a pajzsot sem bírták el, inkább az emberi esendőség, mint a fegyverek győzték le őket... (24) Hogyne! Napkeltekor nyomult a sáncok alá az ellenség, és egy óra sem telt bele, ők már át is adták neki magukat és fegyvereiket, és meg sem próbálták felvenni a harcot. (25) Tessék, ilyen katonák voltak ezek a két nap alatt! Amikor a csatasorban kellett volna helytállniuk, visszamenekültek a táborba; amikor a sáncért kellett volna küzdeniük, feladták a tábort. Sem a csatasorban, sem a táborban nem lehetett hasznukat venni. (26) Benneteket váltsalak ki? Amikor ki kellene törnötök a táborból, haboztok, és inkább ott maradtok; amikor meg maradnotok kell és fegyverrel védeni a tábort, kiszolgáltatjátok azt az ellenségnek fegyvereitekkel és saját magatokkal együtt. (27) Véleményem szerint, atyák és összeírtak, ezeket éppúgy nem szabad kiváltani, mint ahogy azokat, akik az ellenség sűrűjén keresztül kitörtek a táborból, és csodálatos hősiességgel megőrizték magukat hazájuk számára, nem szabad kiadnunk Hannibalnak." 61. (1) Manlius beszéde után a senazorok döntését — noha legtöbbjük rokonságban volt valamelyik fogollyal — nemcsak az a hagyomány befolyásolta, hogy a római állam a legrégebbi időktől fogva sohasem volt elnéző a hadifoglyokkal szemben, de a pénzösszeg nagysága is. (2) Egyrészt, miután a sereg részére vásárolt rabszolgák vételára és felfegyverzése már igen nagy összeget emésztett fel, nem akarták az államkincstárat teljesen kimeríteni, másrészt nem akarták pénzelni Hannibalt, aki a hírek szerint elsősorban pénzhiánnyal küszködött. (3) Amikor elhangzott a kemény válasz, hogy nem váltják ki a foglyokat, amely újabb gyásszal tetézte az eddigit a sok-sok polgár elvesztése miatt, az emberek hangos sírás és jajgatás közepette kísérték a küldöttséget a kapuig. (4) Az az egy azonban fogta magát és hazament, úgy vélvén, hogy miután csalárdul visszatért a pun táborba, esküje nem kötelezi többé. Amikor a dolog kiderült, és a senatus tudomására jutott, egyhangúlag úgy döntöttek, hogy el kell őt fogni, és állami őrizet alatt vissza kell küldeni Hannibalhoz. 127
