55.
(1) Publius Furius Philus és Marcus Pomponius praetorok összehivtäk a senatust
a Curia Hostiliába, hogy a Város védelméről tanácskozzanak. (2) Nem volt
kétségük afelől, hogy seregeik megsemmisítése után az ellenség nekivág utolsó
harci feladatának, és Róma ostromára indul. (3) De amilyen hatalmas volt a
csapás, olyan átláthatatlan is, ezért még véleményt sem tudtak alkotni. Ráadásul
fülükbe zúgott az asszonyok jajveszékelése, és minthogy teljes volt a bizonyta¬
lanság, majdnem minden háznál egyformán gyászoltak élőket és holtakat. (4)
Ekkor Ouintus Fabius Maximus azt indítványozta, küldjenek lovas futárokat a
Via Appiára és a Via Latinára, és ezek kérdezzék ki az útjukba kerülőket — hiszen
menekülés közben nyilván sokan szétszóródtak, ki erre, ki arra —, azután jelent¬
sék, amit a consulok és a seregek sorsáról megtudtak: (5) hogy ha a halhatatlan
istenek megkönyörültek a birodalmon, és valamit meghagytak a római névből,
hol vannak ezek a csapatok, hová indult Hannibal a csata után, mi a szándéka,
mit csinál most, és mire készül ezután. (6) Ezeknek a felderítését és megtuda¬
kolását bízzák tettre kész ifjakra. Az viszont maguknak az atyáknak a feladata
lesz — hiszen alig van itt főtisztségviselő —, hogy véget vessenek a Városban a
pániknak és fejetlenségnek. Az asszonyokat távolítsák el a közterületekről, és
kényszerítsék rá őket, hogy maradjanak otthon. (7) Vessenek véget a családok
hangos gyászának, teremtsenek csendet a Városban. Rendeljék el, hogy azt, aki
barmilyen hirt hoz, a praetorokhoz kell vezetni, (8) és mindenki otthon várja
meg az értesítést családtagjai sorsáról. Ezenkívül állítsanak a kapukba őrséget,
hogy senki ne hagyhassa el a Várost, és bírják rá az embereket, hogy csakis a
Város falainak megvédelmezésétől reméljék megmaradásukat. Majd ha lecsilla¬
podott a zűrzavar, akkor hívják ismét össze az atyákat a Curiába, és akkor ta¬
nácskozzanak a Város védelméről.
56.
(1) Mindnyájan egyhangúlag felsorakoztak javaslata mellé, majd miután a tiszt¬
ségviselők szétoszlatták a Forumról a tömeget, az atyák is elszéledtek, hogy
lecsillapítsák a felzaklatott kedélyeket. Ekkor érkezett meg végre Gaius Teren¬
tius consul levele, (2) amelyben közölte, hogy Lucius Aemilius consul és a sereg
odaveszett, ő maga Canusiumban van, és mint valami hajótörés után, gyűjtöge¬
ti, amit a szörnyű csapás meghagyott. Mintegy 10 000, különböző egységekből
való, csapatokba még nem rendezett embere van. (3) Hannibal Cannaenál tá¬
borozik, és egy nagy, győztes hadvezérhez a legkevésbé sem illő módon a foglyok
váltságdíjával meg a zsákmány többi részével kufárkodik.
(4) Ezután az egyes családokat is értesítették az őket ért veszteségekről, és az
egész Várost annyira betöltötte a gyász, hogy el kellett halasztani Ceres évenként