OCR
33. (1) Ezekben a napokban lepleztek le egy karthágói kémet, aki két éve működött észrevétlenül Rómában; levágták a két kezét, és elengedték. (2) Huszonöt rabszolgát keresztre feszítettek, mert állítólag összeesküvést szőttek a Mars-mezőn.! A feljelentőt felszabadítással és 20 000 stilyos bronzpénzzel jutalmaztak. (3) Követséget küldtek Philipposz makedón királyhoz, hogy szolgáltassa ki a pharoszi Démétrioszt, aki veresége után hozzá menekült," (4) egy másik követséget pedig a ligurokhoz, hogy felelősségre vonják őket, amiért a punokat anyagilag és segédcsapatokkal támogatták, és hogy közelről vegyék szemügyre, mi történik a boiusok és az insuberek földjén. (5) Követeket küldtek Pineuszhoz, Illíria királyához is, hogy behajtsák a hadisarcot," amelynek fizetési határideje már lejárt, vagy ha a király haladékot kérne, túszokat követeljenek cserébe. (6) A rómaiak figyelme tehát a föld legtávolabbi pontjára is kiterjedt, noha ilyen roppant háború terhe nehezedett rájuk. (7) Ráadásul vallásos aggodalmat kezdett okozni Rómában, hogy még mindig nem kezdték el a Concordia-szentély építését, amelyet két évvel azelőtt Lucius Manlius praetor fogadott Gallidban a katonalazadas idején. (8) Ezért Marcus Aemilius varosi praetor duumvireket jelélt ki a feladatra, Gaius Pupiust és Kaeso Quinctius Flamininust, akik meg is kezdték a szentély épittetését a fellegvarban. (9) Ugyanez a praetor a senatus határozata értelmében levelet írt a consuloknak, hogy ha meg tudják oldani, egyikük térjen vissza Rómába a consulválasztó gyűlés levezetésére; ő pedig az általuk kijelölt napra hívja majd össze a népgyűlést. (10) A consulok erre azt válaszolták, hogy az állam érdekeinek veszélyeztetése nélkül nem hagyhatják ott az ellenséget, ezért ahelyett, hogy az egyik consult ! Livius elbeszéléséből nem egyértelmű, hogy a két leleplezés összefüggött-e egymással, de nem kizárt, hogy igen. Ez esetben a rabszolgák az I. pun háborúban ejtett hadifoglyok is lehettek. Az összeesküvés céljára a helyszínből lehet következtetni: a Mars-mezőn voltak a római flotta szárazdokkjai. ? Valószínű, hogy a feljelentő már az újabb as sexzantariusban kapta meg jutalmát, nem pedig a régi súlyos bronzpénzben. 3 A pharoszi Démétriosz az I. illíriai háborúban (Kr. e. 229) Róma oldalára állt, így került Illíria élére; majd kalóztevékenységbe és terjeszkedésbe kezdett az Égei-tengeren. Kr. e. 219-ben L. Aemilius Paullus consul győzelmet aratott fölötte Pharosz (a mai Hvar, Horvátország) szigetén, mire ő Makedóniába menekült, V. Philipposz királyhoz. * Pineusz Agrön illír király fia volt, a pharoszi Démétriosz mostohafia. 219-ben a rómaiak őt ültették Illíria trónjára Démétriosz helyett, de két évi uralkodás után, 15 éves korában meg is halt. A II. illíriai háború után az országot éves részletekben jóvátétel fizetésére kötelezték. 100