Page 101 [101]
33.
(1) Ezekben a napokban lepleztek le egy karthágói kémet, aki két éve működött
észrevétlenül Rómában; levágták a két kezét, és elengedték. (2) Huszonöt rab¬
szolgát keresztre feszítettek, mert állítólag összeesküvést szőttek a Mars-mezőn.!
A feljelentőt felszabadítással és 20 000 stilyos bronzpénzzel jutalmaztak. (3)
Követséget küldtek Philipposz makedón királyhoz, hogy szolgáltassa ki a pha¬
roszi Démétrioszt, aki veresége után hozzá menekült," (4) egy másik követséget
pedig a ligurokhoz, hogy felelősségre vonják őket, amiért a punokat anyagilag
és segédcsapatokkal támogatták, és hogy közelről vegyék szemügyre, mi történik
a boiusok és az insuberek földjén. (5) Követeket küldtek Pineuszhoz, Illíria
királyához is, hogy behajtsák a hadisarcot," amelynek fizetési határideje már
lejárt, vagy ha a király haladékot kérne, túszokat követeljenek cserébe. (6) A ró¬
maiak figyelme tehát a föld legtávolabbi pontjára is kiterjedt, noha ilyen roppant
háború terhe nehezedett rájuk.
(7) Ráadásul vallásos aggodalmat kezdett okozni Rómában, hogy még min¬
dig nem kezdték el a Concordia-szentély építését, amelyet két évvel azelőtt
Lucius Manlius praetor fogadott Gallidban a katonalazadas idején. (8) Ezért
Marcus Aemilius varosi praetor duumvireket jelélt ki a feladatra, Gaius Pupiust
és Kaeso Quinctius Flamininust, akik meg is kezdték a szentély épittetését a
fellegvarban.
(9) Ugyanez a praetor a senatus határozata értelmében levelet írt a consuloknak,
hogy ha meg tudják oldani, egyikük térjen vissza Rómába a consulválasztó gyű¬
lés levezetésére; ő pedig az általuk kijelölt napra hívja majd össze a népgyűlést.
(10) A consulok erre azt válaszolták, hogy az állam érdekeinek veszélyeztetése
nélkül nem hagyhatják ott az ellenséget, ezért ahelyett, hogy az egyik consult
! Livius elbeszéléséből nem egyértelmű, hogy a két leleplezés összefüggött-e egymással,
de nem kizárt, hogy igen. Ez esetben a rabszolgák az I. pun háborúban ejtett hadifoglyok
is lehettek. Az összeesküvés céljára a helyszínből lehet következtetni: a Mars-mezőn
voltak a római flotta szárazdokkjai.
? Valószínű, hogy a feljelentő már az újabb as sexzantariusban kapta meg jutalmát, nem
pedig a régi súlyos bronzpénzben.
3 A pharoszi Démétriosz az I. illíriai háborúban (Kr. e. 229) Róma oldalára állt, így került
Illíria élére; majd kalóztevékenységbe és terjeszkedésbe kezdett az Égei-tengeren. Kr. e.
219-ben L. Aemilius Paullus consul győzelmet aratott fölötte Pharosz (a mai Hvar,
Horvátország) szigetén, mire ő Makedóniába menekült, V. Philipposz királyhoz.
* Pineusz Agrön illír király fia volt, a pharoszi Démétriosz mostohafia. 219-ben a rómaiak
őt ültették Illíria trónjára Démétriosz helyett, de két évi uralkodás után, 15 éves korában
meg is halt. A II. illíriai háború után az országot éves részletekben jóvátétel fizetésére
kötelezték.
100