Oldal 31 [31]
gyalásokat. (7) A követeket kihívták tárgyalni, majd — nemcsak a népek joga
ellenére, de megszegve a külön ez alkalomra adott szavukat is — elfogták őket,
és kijelentették, hogy csak a gall túszok visszaszolgáltatása fejében bocsátják
őket szabadon.
(8) Amikor Lucius Manlius praetor hírét vette, mi történt a követekkel, és
hogy Mutinát és védőseregét micsoda veszedelem fenyegeti, haragra gerjedt, és
seregével rendezetlen menetben Mutina alá vonult. (9) Akkoriban még erdők
borították az út mentén elterülő, nagyrészt műveletlen területeket. A praetor itt
felderítés nélkül nyomult előre, csapdába esett, és csak súlyos veszteségek árán
tudott nagy nehezen kivergődni a nyílt mezőre. (10) Itt erődített tábort állított
fel, és minthogy a galloknak nem sok esélyük volt ezt megtámadni, katonái
önbizalma visszatért, noha bizonyos volt, hogy legalább 500-an estek el közülük.
(11) Azután újra nekivágtak az útnak, és amíg menetük nyílt terepen haladt,
nem is mutatkozott az ellenség. (12) De alig értek be ismét az erdőbe, az ellen¬
ség általános zűrzavart és rémületet keltve rajtaütött az utóvéden, megölt 700 ka¬
tonát, és elzsákmányolt hat hadijelvényt. (13) Amikor aztán kijutottak a renge¬
teg útvesztőiből, a gallok sem tartották többé rettegésben a rómaiakat, és ezek
sem féltek tovább. A nyílt terepen már könnyen meg tudta védeni magát a római
menetoszlop, úton a Pó közelében fekvő Tannetum nevű helység! felé. (14) Itt
ideiglenes erődítést emeltek, és a folyón kapott utánpótlás és a brixiai? gallok
segítségével védekeztek a napról napra növekvő számú ellenség ellen.
26.
(1) Amikor Rómába jelentés érkezett a váratlan felkelésről, és az atyák értesül¬
tek róla, hogy a pun háború még a gallok elleni háborúval is súlyosbodott, (2)
úgy döntöttek, hogy Gaius Atilius praezor induljon Manlius segítségére egy
római légióval és 5000 szövetségessel, akiket à consul üjonnan sorozott be. Atilius
meg is érkezett Tannetumba anélkül, hogy összecsapott volna az ellenséggel,
mivel azok félelmükben visszahúzódtak előle.
(3) Publius Cornelius Scipio is, miután újabb légiót sorozott a $raezorral el¬
küldött légió pótlására, 60 hadihajóval elindult a Városból, és elhajózva az etruszk
és a ligur part, majd a salluviusok hegyvidéke mentén, Masszaliába érkezett. (4)
A Rhodanus legközelebbi ágánál ütött tábort — a folyó ugyanis itt több ágra
szakadva ömlik a tengerbe —, és még mindig nem akarta elhinni, hogy Hannibal
már átkelt a Pireneusokon. (5) Amikor azonban hírül vette, hogy Hannibal már
! A helység valójában a Pótól mintegy 75 km-re délre fekszik.
? A város a cenomanusok területén feküdt, akik mindvégig hűségesek maradtak a római¬
akhoz.
30