Oldal 313 [313]
78.
Az assertio szó éppúgy jelentheti a rabszolgaságból a szabad ember státuszába
való áthelyezést, mint annak fordítottját, ahogy Liviusnál sok helyen olvashatjuk."
(Priscianus XVIII. 292.)
79.
A IV. ragozási csoportba tartozó semlegesnemű főneveket a régiek egyes szám¬
ban is úgy ragozták, mint a hím- és nőneműeket: pl. a genu és cornu szavak
birtokos esetben genus, cornus, részes esetben genui, cornui alakban älltak. Igy
találjuk (...) Livius történeti művében mindenütt.
(Ismeretlen szerző: 4 főnévről GL V. 564. o. Keil)
80.
A scalper (véső) hímnemű szó, akárcsak a cu/zer (kés), ahogy Livius is használja;?
bär nemelyek scalprumnak szokták mondani.
(Ismeretlen szerző: 4 főnevek neméről. GL V. 591. o. Keil)
81.
A vepres (csipkebokor) nőnemű szó, például Liviusnál: has vepres („ezeket a
csipkebokrokat”).
(Ismeretlen szerző: 4 bizonytalan nemű névszók, GL V. 592 Keil)
Retorikai tárgyú töredékek
82.
Még az a tömör elv volna a legmegbízhatóbb, melyet Livius ajánlott a fiának
egyik levelében: Démoszthenészt és Cicerót kell olvasni, majd azokat és olyan
sorrendben, akik és amennyire Démoszthenészt és Cicerót megközelítették.
(Quintilianus: Szénoklattan X. 1.39 — Simon L. Zoltán fordítása)
! A kifejezés a III. 44-47.-ben (Verginia történetében) fordul elő az utóbbi értelemben,
valamint a XXXIV. 18. 2-ben és a XXXV. 16. 11-ben. Az előbbi értelemre a ránk maradt
könyvekben egyetlen példa akad: a VIII. 5. 4.
? A véső egyetlen előfordulása Livius ránk maradt szövegében (XXVIII. 49. 1) semleges¬
nemű. Az ismeretlen szerző állítása tehát valószínűleg csak a késre vonatkozik, amelyről
az általunk is olvasható könyvekből (I. 58. 11, 59. 1) is kiderül, hogy Livius valóban
hímnemben használja. Így a hivatkozásban nem kell feltétlenül elveszett könyv töredékét
látnunk.
312