Tarracinába tárgyalni a helyzet egészéről. Először Maecenas ment el a találko¬
zóra, majd Agrippa is csatlakozott hozzá." Ök azután szilárd és megbízható
egyezséget kötöttek, és elrendelték, hogy a két sereg vonuljon hadijelvényeivel
ugyanabba a táborba. Mindezt műve CXXVII. könyvében Titus Livius is el¬
mondja, bár Capitóról nem tesz említést.?
(Porphyrio magyarázata Horatius: Szazírák I. 5. 29. sorához)
61b.
Minthogy Augustus és Antonius között még voltak bizonyos ellentétek, Cocceius
Nerva, a hasonló nevű római császár dédapja felszólította Augustust, hogy küld¬
je el megbízottait, hogy tárgyaljanak a helyzet egészéről. El is küldte Maecenast
és Agrippát, akik a két sereget egy táborban egyesítették, mint Livius mondja
műve CXXVII. könyvében. Ezt úgy kell értenünk, hogy miután Antonius oda¬
küldte Fonteiust, Augustus is elindította ugyanoda Maecenast és a többieket.
(Pseudo-Acro magyarázata Horatius: Szatírák I. 5. 29. sorához)
61c.
Antonius Fonteius Capitót, Augustus pedig Maecenast és Agrippát küldte el
követeként Cocceius Nerva, Nerva császár dédapja közbenjárására, akit Augustus
és Antonius egyformán kedvelt. A követek azért találkoztak, hogy a helyzet
egészéről tárgyaljanak, és rendezzék a két hadvezér között támadt ellentétet. Ezt
meg is tették, és a két sereget Brundisium mellett nagy örömmel egy táborban
egyesítették, amint ezt Livius a CXXVII. könyvben elbeszéli.
(Cruquius kommentätoränak magyarázata Horatius: Szatírák I. 5. 29. sorához)
CXXVIII. könyv
Tartalmi összefoglaló (Kr. e. 38-37)
Sex. Pompeius ismét kalózkodással veszélyezteti a tenger biztonságát, és nem
tartja be a békét. Caesar ezért kénytelen megindítani ellene a háborút. Két
döntetlen tengeri csatát vívnak.
! C. Cilnius Maecenas, a híres költészetpártoló és M. Vipsanius Agrippa, a tehetséges
hadvezér már a korai időktől fogva Octavianus bizalmasai voltak.
? Horatius a Szazírák I. 5. 32-ben az előző és a következő töredékben említett C. Fonteius
Capitót is felsorolja a küldöttek között.