Page 212 [212]
OCR
a királytól szerzett zsákmányból, mintha nem is vettek volna részt a makedón háborúban. (8) Órikoszban ott vártak rá a fiával, Maximusszal és Scipio Nasicával elküldött csapatok. Ezután behajózta seregét, és átszállította Itáliába. (9) Néhány nap múlva Anicius is gyűlést tartott a többi épeiroszi és akarnaniai részvételével. Elrendelte, hogy tartsanak vele Itáliába azok a főemberek, akiknek ügyében a senazusnak tartotta fenn a döntést. Megvárta a makedóniai sereget átszállító hajók visszatértét, és ezeken maga is átkelt Itáliába. (10) Mialatt ez történt Makedóniában és Épeiroszban, megérkeztek KisÁzsiába a követek, akiket azért küldtek oda Attalosz társaságában, hogy vessenek véget a gallok és Eumenész király között folyó háborúnak. (11) Miután a tél idejére létrejött a fegyverszünet, a gallok hazavonultak, a király pedig visszatért téli szállásra Pergamonba, és súlyosan megbetegedett. A beköszöntő tavasz előcsalta hazulról a gallokat, és már Szünnadánál jártak, mire Eumenész mindenhonnan összevonta csapatait Szardeiszhoz. (12) A római követek Szünnadában tárgyaltak Solovettiusszal, a gallok vezérével. Attalosz is velük tartott volna, de úgy döntöttek, hogy ő ne menjen be a gall táborba, nehogy vita közben elszabaduljanak az indulatok. (13) A gall fejedelemmel Publius Licinius volt consul tárgyalt, (14) és azzal tért vissza, hogy hiába próbált szép szóval hatni rá, ez csak még jobban feltüzelte harciasságát; furcsállta is, hogy a gallokról így leperegtek a római követek szavai, amelyek a hatalmas Antiokhosz és Ptolemaiosz királynál is olyan nagy súllyal estek latba, hogy azonnal megkötötték a békét. 35. (1) Először az elfogott királyokat, Perszeuszt és Gentioszt vitték Rómába gyermekeikkel együtt, hogy őrizetbe vegyék őket, ezután a többi fogoly tömegét, majd a Rómába hívatott makedónokat és görög vezetőket — (2) nemcsak azok kapták meg ugyanis a felszólítást, akiket személyesen megtaláltak, de levél útján azokat is megidézték, akikről úgy tudták, hogy valamelyik királynál tartózkodnak. (3) Maga Paullus néhány nap múlva hajózott fel a Liberisen a Városba egy 16 evezősoros, hatalmas királyi gályán, amelyet a makedón zsákmány díszített: nemcsak pompás fegyverek, hanem királyi kelmék is. A partokat megtöltötte a fogadására kitódult tömeg. (4) Néhány nap múlva megérkezett hajóhadával Anicius és Octavius is. A senatus mindhármuknak engedélyezte a diadalmenetet, és megbizta Quintus Cassius praetort, hogy beszélje meg a néptribunusokkal, hogy az atyák jóváhagyásával terjesszenek javaslatot a köznép elé, mely szerint a diadalmenet napjára a hadvezérek megkapják a fővezéri megbízatást. ! A fővezérek meghatalmazása (imperium) a Város falain belül nem volt érvényes, ezért a diadalmenet napjára külön határozattal kellett kiterjeszteni. 211
