Oldal 165 [165]
ellenség. Végül a hastatusokat is elvezényelte ügy, hogy a jobbszärnyon kezdve
egyenként vonultak vissza a manipulusok. (3) Így kavarodás nélkül vezette el a
gyalogosokat, miközben a lovasok és a könnyűfegyverzetűek az arcvonal előtt
álltak, szemben az ellenséggel. A lovasságot addig nem rendelte vissza őrhelyé¬
ről, amíg a tábor homlokzati sánca és árka el nem készült. (4) Így a király, aki
aznap nem vonakodott volna az ütközettől, maga is visszavitte csapatait a tábo¬
rába, hisz mindenki láthatta, hogy a csata az ellenség miatt maradt el.
(5) A tábor megerődítése után Gaius Sulpicius Galus, a II. légió katonai
tribunusa, aki az el6z6 évben praetor volt, a consul engedélyével gyűlésbe hívta a
katonákat. (6) Bejelentette, hogy másnap éjjel a második órától a negyedikig
holdfogyatkozás lesz." Ezt senki ne tekintse baljós előjelnek — mondta —, hiszen
a természet rendje szerint történik, meghatározott időszakonként, így bekövet¬
kezése előre tudható és megjósolható. (7) Azon sem csodálkozik senki, hogy
mivel a nap és a hold keltének és nyugtának egyaránt megvan a maga rendje, a
hold hol tele korongként, hol keskeny szarvakká vékonyodva fénylik az égen;
ugyanígy azt sem kell figyelmeztető előjelnek tartaniuk, ha sötétségbe borul,
mert elfedi a föld árnyéka.
(8) Így amikor a szeptember 4-ére virradó éjszakán? a jelzett órában megtör¬
tént a holdfogyatkozás, a római katonák szemében Galus bölcsessége majd¬
hogynem isteninek látszott, (9) a makedónokat viszont megrendítette a jelenség,
amelyet birodalmuk összeomlását és népük megsemmisülését jövendölő baljós
csodajelnek tartottak, és jósaik sem nyilatkoztak másként. A makedón tábort
kiáltozás és jajveszékelés töltötte be, amíg csak vissza nem tért a hold korábbi
fénye.
(10) Mindkét sereg annyira hevesen kívánta az ütközetet, hogy másnap a
királynak és a consulnak egyaránt szemrehányást tett néhány emberük, amiért
összecsapás nélkül váltak szét. Perszeusznak volt mivel védekeznie: (11) egyrészt
először az ellenség vezette vissza csapatait a táborába, nyíltan elutasítva a küz¬
delmet, másrészt a király olyan helyen állította fel seregét, ahol a pdalanx nem
tudott volna előrenyomulni, hiszen annak elég egy kicsit nehezebben járható
terep, hogy használhatatlanná váljon. (12) A consul, aki előző nap szemmel
láthatóan elszalasztotta az alkalmat a csatára, és az ellenség felőle akár el is
! Sulpicius, aki később, 166-ban consuw/ lett, és akinek sokoldalú, rendkívüli műveltségéről
több író is megemlékezik, kiváló csillagász is volt. Más források szerint (pl. Cicero: Az
állam I. 23) nem előre jelezte a holdfogyatkozást, hanem annak bekövetkezte után adott
rá tudományos magyarázatot, hogy megnyugtassa a katonákat.
? A Caesar-féle reform előtti római naptár ekkor mintegy 2,5 hónappal előtte járt a csil¬
lagászati évnek, így történhetett meg, hogy a nyári napforduló szeptemberre esett.
164