aztán megfutamították őket, és menekülés közben annyira összezsúfolódtak,
hogy közvetlenül a kapukban több mint 200-an estek el közülük. Ez akkora
rémületet keltett a városban, hogy Gentiosz azonnal elküldte a praetorhoz kö¬
vetségbe Teutikoszt és Belloszt, a nép elöljáróit, hogy fegyverszünetet kérjenek,
amely alatt Gentiosz mérlegelheti a helyzetét.
(10) Három napot kapott. Mivel a római tábor mintegy fél mérföldnyire volt
a várostól, hajóra szállt, és felhajózott a Barbanna folyón a Labeatisz-tóig, mint¬
ha magányos helyet keresne a döntésre. (11) Valójában azonban, mint kiderült,
az a hiú remény csalta oda, hogy testvére, Karavantiosz közeledik sok ezer
fegyveressel, akiket azon a vidéken gyűjtött össze, ahol küldetésben járt. (12)
Miután ez a híresztelés valótlannak bizonyult, harmadnap ugyanazon a hajón
ismét lehajózott Szkodrába. Futárokat küldött előre, hogy hadd beszéljen sze¬
mélyesen a praetorral. Amikor megkapta a lehetőséget, elment a római táborba.
(13) Beszédét azzal kezdte, hogy saját esztelenségét kárhoztatta, végül pedig
könnyeket ontva, esedezve a praetor labahoz borult, és a hatalmába adta magát.
(14) Az először megnyugtatta, sőt még vacsorára is meghívta. A király visszatért
a városba övéihez, és aznap a praetor megtisztelő módon látta vendégül. (15)
Utána azonban Gaius Cassius katonai íribunus őrizetére bízta őt. Így végezte a
király, aki egy másik királytól egy gladiátor bérével alig felérő összeget, tíz ta¬
lentumot kapott azért, hogy ilyen nagyot bukjon.
32.
(1) Anicius Szkodra elfoglalása után mindenekelőtt megkerestette Petilliust és
Perpernát, a két követet, és maga elé hozatta őket. (2) Miután ismét biztosítot¬
ta számukra a rangjukhoz illő körülményeket, Perpernát azonnal elküldte, hogy
tartóztassa le a király bizalmasait és rokonait. (3) Perperna elutazott Meteónba,
a labeasz nép városába, és elhozta Szkodrába, a táborba a király hozzátartozóit:
a feleségét, Etleuát, két fiát, Szkerdilaidaszt és Pleuratoszt, valamint a testvérét,
Karavantioszt.
(4) Anicius, miután 30 napon belül befejezte az illíriai háborút, Perpernát
küldte el a győzelem hírével Rómába, majd néhány nap múlva magát Gentiosz
királyt, anyját, feleségét, gyermekeit, testvérét és más főrangú illíreket is. (5) Ez
volt az egyetlen háború, amelynek a befejezéséről hamarabb értesültek Rómában,
mint a kezdetéről.
Ezekben a napokban Perszeuszon is komoly rémület vett erőt, részben az új
consul, Aemilius félelmetes közeledésének hírére, részben Octavius praezor ér¬
kezése miatt. (6) Nem kevésbé rettegett a római hajóhadtól és a tengerparti