Oldal 158 [158]
OCR
aztán megfutamították őket, és menekülés közben annyira összezsúfolódtak, hogy közvetlenül a kapukban több mint 200-an estek el közülük. Ez akkora rémületet keltett a városban, hogy Gentiosz azonnal elküldte a praetorhoz követségbe Teutikoszt és Belloszt, a nép elöljáróit, hogy fegyverszünetet kérjenek, amely alatt Gentiosz mérlegelheti a helyzetét. (10) Három napot kapott. Mivel a római tábor mintegy fél mérföldnyire volt a várostól, hajóra szállt, és felhajózott a Barbanna folyón a Labeatisz-tóig, mintha magányos helyet keresne a döntésre. (11) Valójában azonban, mint kiderült, az a hiú remény csalta oda, hogy testvére, Karavantiosz közeledik sok ezer fegyveressel, akiket azon a vidéken gyűjtött össze, ahol küldetésben járt. (12) Miután ez a híresztelés valótlannak bizonyult, harmadnap ugyanazon a hajón ismét lehajózott Szkodrába. Futárokat küldött előre, hogy hadd beszéljen személyesen a praetorral. Amikor megkapta a lehetőséget, elment a római táborba. (13) Beszédét azzal kezdte, hogy saját esztelenségét kárhoztatta, végül pedig könnyeket ontva, esedezve a praetor labahoz borult, és a hatalmába adta magát. (14) Az először megnyugtatta, sőt még vacsorára is meghívta. A király visszatért a városba övéihez, és aznap a praetor megtisztelő módon látta vendégül. (15) Utána azonban Gaius Cassius katonai íribunus őrizetére bízta őt. Így végezte a király, aki egy másik királytól egy gladiátor bérével alig felérő összeget, tíz talentumot kapott azért, hogy ilyen nagyot bukjon. 32. (1) Anicius Szkodra elfoglalása után mindenekelőtt megkerestette Petilliust és Perpernát, a két követet, és maga elé hozatta őket. (2) Miután ismét biztosította számukra a rangjukhoz illő körülményeket, Perpernát azonnal elküldte, hogy tartóztassa le a király bizalmasait és rokonait. (3) Perperna elutazott Meteónba, a labeasz nép városába, és elhozta Szkodrába, a táborba a király hozzátartozóit: a feleségét, Etleuát, két fiát, Szkerdilaidaszt és Pleuratoszt, valamint a testvérét, Karavantioszt. (4) Anicius, miután 30 napon belül befejezte az illíriai háborút, Perpernát küldte el a győzelem hírével Rómába, majd néhány nap múlva magát Gentiosz királyt, anyját, feleségét, gyermekeit, testvérét és más főrangú illíreket is. (5) Ez volt az egyetlen háború, amelynek a befejezéséről hamarabb értesültek Rómában, mint a kezdetéről. Ezekben a napokban Perszeuszon is komoly rémület vett erőt, részben az új consul, Aemilius félelmetes közeledésének hírére, részben Octavius praezor érkezése miatt. (6) Nem kevésbé rettegett a római hajóhadtól és a tengerparti 157
