Seite 152 [152]
akár birodalma egy része árán is meg kellett volna vásárolnia; másrészt, ha
Eumenész becsapja, leleplezhette volna dugig tömött zsebű ellenfelét, és méltán
fordíthatta volna ellene a rómaiakat. (2) Fösvénységén bukott meg a Gentiosz
királlyal már előkészített szövetségkötése, és az akkoriban Illíriát elözönlö gal¬
lok által felajánlott nagy létszámú segédcsapatoktól is emiatt esett el.
(3) 10 000 gall lovas közeledett és ugyanennyi gyalogos, akik ott futottak
a lovak mellett, felpattantak a lebukott lovasok helyére, és lóhátról folytatták a
küzdelmet.! (4) Megegyeztek a királlyal, hogy a lovasok azonnal kézhez kapnak
fejenként tíz aranyat, a gyalogosok ötöt, a vezérük pedig 1000-et. (5) Perszeusz
kivonult eléjük csapatai felével az Elpeiosz melletti táborából, és megüzente az
út közelében fekvő falvakba és városokba, hogy készítsenek elő utánpótlást,
legyen bőségesen gabona, bor, jószág a számukra. (6) A vezetőknek lovakat,
boglárokat és köpenyt vitt ajándékba, meg némi aranyat, hogy szétossza a néhány
ember között, gondolván, a tömegnek elég, ha áltatja.
(7) Amikor megérkezett Almana városához, az Axiosz folyó partján ütötte
fel táborát. A gall sereg a maidoszok földjén, Deszudaba közelében állapodott
meg a kialkudott zsoldra várva. (8) A király odaküldte hozzájuk Antigonoszt,
az egyik bíborpalástost, hogy utasítsa a gallok sokaságát: helyezzék át táborukat
Bülazórához (ez a hely Paioniában fekszik), a vezetők pedig teljes létszámban
jelentkezzenek a királynál.
A gallok 75 mérföldnyire voltak az Axiosz folyótól és a király táborától. (9)
Antigonosz átadta nekik az üzenetet, hozzáfűzve, hogy a király előzékenysége
folytán útközben bőven el lesznek látva mindennel, és hogy miféle ajándékokkal
— ruhákkal, ezüsttel, lovakkal — várja vezetőiket a király. Ők azt felelték: erről
majd meggyőződnek személyesen, (10) de mi lesz a megállapodás szerint azon¬
nal kifizetendő zsolddal, hozott-e magával aranyat, hogy kiossza minden egyes
gyalogosnak és lovasnak? (11) Erre nem kaptak választ. Így aztán Clondicus,
a gallok fejedelme így szólt hozzá: , Eredj hát, és jelentsd a királynak, hogy a
gallok nem mozdulnak innen, amíg meg nem kapták az aranyat és a túszokat!"
(12) Üzenetük hallatán a király összehívta a haditanácsot. Mivel előre lehetett
tudni, hogy mindannyian mit fognak neki tanácsolni, bebizonyította, mennyivel
derekasabban őrzi a pénzét, mint a birodalmát: fejtegetésbe kezdett a gallok
hitszegő és féktelen természetéről, amelyet már sok nép megszenvedett. (13)
Veszélyes dolog ekkora tömeget beengedni Makedóniába — mondta -, hisz a
! Plutarkhosz (Aemilius Paullus 12. 4) a Livius ältal emlitett „gallokat” a bastarnäkkal
azonosítja, akik valójában germánok voltak. Az azonosítás mellett szól a lovasokkal együtt
futó gyalogosok leírása; a germánoknál hasonló harcmodorról Caesar is beszámol 4 ga//
háborúban (I. 48. 5-7).
151