Page 124 [124]
tudjanak egykönnyen behatolni Illíriába vagy Makedóniába -, roppant fárad¬
ságos utazás után végül megérkeztek Szkodrába.
(2) Gentiosz király Lisszoszban tartózkodott. Ide hívatta a követeket, akik
átadták a rájuk bízott üzenetet. Jóindulattal hallgatta őket, de olyan választ adott
nekik, amivel nem sokra mentek: a szándék megvan benne, hogy háborút kezd¬
jen a rómaiak ellen, de a megvalósításhoz elsősorban pénz kellene.
(3) Ezt a választ megvitték Sztüberrába a királynak, aki éppen akkor árusí¬
totta ki az illír foglyokat. Azonnal visszaküldte ugyanezeket a követeket Glau¬
kiasz, a királyi testőrség egyik tagja kíséretében, de pénzről egy szót sem szólt,
noha csakis ezzel lehetett volna rávenni a pénzszűkében lévő barbárt a háború¬
ra. (4) Ezután feldúlta Ankürát, majd seregét ismét visszavezette a peneszták
földjére, megerősítette a helyőrségeket Hüszkanában és a körülötte elfoglalt
összes erődben, és visszatért Makedóniába.
21.
(1) Illiria élén Lucius Coelius rémai /egatus állt. Amíg a király arrafelé járt,
mozdulni sem mert; csak miután az hazaindult, akkor tett kísérletet a peneszták
földjén Hüszkana visszafoglalására. Véres vereséget szenvedett az ottani make¬
dón helyőrségtől, így csapataival visszatért Lükhnidoszba.!" (2) Innen néhány
nap mülva elküldte a penesztäk földjere a fregellaebeli Marcus Trebelliust egy
elég erős csapattal, hogy vegye át a túszokat azoktól a városoktól, amelyek hű¬
ségesen kitartottak a római barátság mellett, (3) és keresse fel a parthinoszok
területét is, akik szintén kötelezték magukat, hogy túszokat adnak. Irebellius
mindkét néptől bonyodalom nélkül megkapta a túszokat. A peneszták lovasait
Apollóniába, a parthinosz lovasokat Dürrhakhionba (akkoriban elterjedtebb
görög nevén Epidamnoszba) küldték.
(4) Appius Claudius, mivel szerette volna kiköszörülni az Illíriában esett
csorbát, ostrom alá vette a Phanoté nevű épeiroszi erődítményt. A római seregen
kívül khaoniai és theszprótiai segédcsapatokat is vitt magával, összesen mintegy
6000 főt, (5) de semmire nem ment vele, mert Kleuasz, akit Perszeusz otthagyott,
erős helyőrséggel védte a várost.
Perszeusz Elimeiához vonult, a város környékén megszemlélte seregét, majd
az épeirosziak? hívására Sztratosz alá indult. (6) Sztratosz volt akkoriban Aitó¬
lia legerősebb városa, az Ambrakiai-öböl fölött, az Inakhosz folyó közelében.
A király 10 000 gyalogossal és — a szűk és egyenetlen utak miatt — mindössze
300 főnyi lovas csapattal indult el oda. (7) Harmadnap elérkezett a Kitiosz¬
! Lásd a XLIII. 18. 6 jegyzetét.
? Az épeirosziak valószínűleg elírás folytán kerültek ide az aitólok helyett.
123