Page 78 [78]
OCR
Amphipoliszig végigpusztította birodalmam területét, és sok szabad embert, rengeteg rabszolgát és sok ezer jószágot hajtott el tőlem? (12) Vártam volna meg szép csendben, amíg seregével eljut Pelláig;, a saját palotámig? Persze mondhatjátok, hogy jogos háborút folytattam ellene, csak éppen nem lett volna szabad alulmaradnia és elszenvednie mindazt, ami a vesztesek osztályrésze. De azok után, hogy mindezt én is elviseltem mint megtámadott fél, a háború okozója csak ne panaszkodjon, amiért őt is utolérte a sorsa! (13) A dolopszok ügyében, akiket fegyverrel kényszerítettem engedelmességre, rómaiak, nem fogok ugyanezzel védekezni. Lehet, hogy nem érdemelték meg, de jogom volt megtenni, amit tettem, ők ugyanis az én birodalmamhoz és fennhatóságom alá tartoznak: a ti határozatotok adta oda őket apámnak. (14) Ha pedig nem előttetek vagy a szövetségesek előtt kellene megokolnom tetteimet, hanem olyanok előtt, akik még a rabszolgákkal szemben sem helyeslik a kegyetlen és igazságtalan bánásmódot — nos, még ők sem mondhatnák, hogy a jogosnál és igazságosnál keményebben bántam velük. Ök ugyanis oly módon végeztek helytartómmal, Euphranórral, hogy az általa elszenvedett kínok közül a halál volt a legenyhébb. 42. (1) Csakhogy amikor innen továbbvonultam, hogy ellátogassak Lariszába, Antróneszbe és Pteleonba,' ha mar arra jartam, elmentem Delphoiba is, hogy aldozatot mutassak be fogadalmaim teljesítéséül, amelyekkel már jó ideje tartoztam. (2) Hozzáfűzitek a vád súlyosbításául, hogy hadsereggel vonultam oda — nyilván azért, hogy városokat foglaljak el, helyőrségeket telepítsek a fellegvárakba, ahogy őszinte felháborodásomra ti teszitek most. (3) Nos, hívjátok gyűlésbe a görög városok lakóit, amelyeken átvonultam, és ha bárkitől panasz érkezik egy katonámra is, akkor higgyétek bátran, hogy az áldozatbemutatás csak ürügy volt. (4) Erősítést küldtünk az aitóloknak és a büzantioniaknak, és barátságot kötöttünk a boiótokkal. Ezeket, bármilyen megítélés alá essenek is, követeim útján nemcsak bejelentettem senazusotoknak, de indokaimat is többször elsoroltattam. Ott akadt is néhány döntőbírám, bár nem olyan méltányosak, mint te, Quintus Marcius, apámtól örökölt kedves vendégbarátom. (5) De akkor még nem ment el Rómába vádlóm, Eumenész, hogy rágalmaival és ferdítéseivel mindent gyanús és ellenszenves színben tüntessen fel, és arról próbáljon benneteket meggyőzni, hogy Hellasz addig nem lehet szabad, nem élvezheti ajándékotokat, amíg a makedón birodalom hatalma töretlen. (6) De fordulhat még a 1 À 185-ös rendezés idején ez a három város Philipposz birtokában maradt, akárcsak Akhaia Phthiótiszban Alopé. 77
