Seite 68 [68]
consul 50 éves korig tetszés szerint behívhatta azokat a régi cenzuriókat és kato¬
nákat, akiket csak akart.
(5) A katonai zribunusokkal kapcsolatban ebben az évben a makedón háború
miatt annyi újítás történt, hogy a consulok a senatus határozata alapján javaslatot
terjesztettek a népgyűlés elé: ebben az évben ne szavazással válasszák meg a
katonai íribunusokat," hanem bízzák kinevezésüket a consulok és praetorok sajat
belátására és döntésére.
(6) À praetorok között így osztották el a fővezéri hatásköröket: Akinek a
sorsolásnál az a feladat jut, hogy oda menjen, ahová a senazus jónak látja, utaz¬
zon el Brundisiumba a hajóhadhoz, (7) ott vizsgálja felül a hajóslegénységet,
bocsássa el az alkalmatlanokat, töltse fel a létszámot felszabadítottakkal, és
ügyeljen, hogy kétharmaduk a római polgárok, egyharmaduk a szövetségesek
közül kerüljön ki. (8) Hogy biztosítani tudják Szicíliából és Szardíniáról a ha¬
jóhad és a légiók ellátását, úgy döntöttek, megbízzák a praetorokat, akik a sor¬
solásnál ezeket a provinciákat kapják, hogy Szicília és Szardínia lakóitól két¬
szeresen hajtsák be a gabonatizedet, és a többletet szállíttassák el Makedóniába
a hadsereghez.
(9) A sorsolásnál Gaius Caninius Rebilus kapta Siciliát, Lucius Furius Philus
Sardiniát, Lucius Canuleius Dives Hispaniát, Gaius Sulpicius Galba a városbe¬
liek, Lucius Villius Annalis az idegenek jogvitáinak intézését. Gaius Lucretius
Gallus kapta azt a feladatot, hogy oda menjen, ahová a senazus rendeli.
32.
(1) A consulok között vita támadt a provinciák ügyében, de ez inkább csak jogi
csűrés-csavarás volt, nem komoly versengés. Cassius kijelentette, hogy ő sorso¬
lás nélkül kéri Makedóniát, tiszttársa ugyanis nem húzhat vele sorsot, ha nem
akar saját esküjével ellentétbe kerülni. (2) Hiszen amikor praezor volt — mondta
—,nem ment el a provincidjaba, hanem a nyilvánosság előtt megesküdött, hogy
neki meghatározott helyen és meghatározott napokon áldozatot kell bemutat¬
nia, amely nem végezhető el szabályszerűen az ő távollétében." Márpedig ez
consulsága idején bizonyára éppúgy érvényes, mint braeforsága idején volt — (3)
hacsak a senatus nem úgy vélekedik, hogy az a fontos, mit akar consulként Publius
! A férfiak 45 éves korukig voltak hadkötelesek. Az ennél idősebbeket csak rendkívüli
esetben hívták be katonának (pl. XL. 26. 7).
? A katonai íribunusokat Kr. e. 309 óta a nép választotta (IX. 30. 3), de az eljáráson sokszor
változtattak. Később az is előfordult, hogy felerészben választották, felerészben kinevezték
őket (XLIV. 21. 2).
3 Vö. XLI. 15. 9-10.
67