Oldal 13 [13]
múlva Rómában is kitört a pánik és felfordulás: (3) nemcsak a valós események¬
nek terjedt híre — hogy az ellenség elfoglalta a tábort, a rómaiak pedig megfutot¬
tak —, hanem azt beszélték, minden elveszett, az egész római sereg megsemmisült.
(4) Ezért, ahogy hadiállapot esetén lenni szokott, nemcsak a Városban, de
egész Itáliában rendkívüli sorozást rendeltek el. Római polgárokból két légiót
soroztak be, a latin szövetségeseket pedig 10 000 gyalogos és 500 lovas kiál¬
lítására kötelezték. (5) Utasították Marcus Iunius consult, hogy vonuljon át
Galliába, és szedjen össze annyi csapatot a provincia törzseitől, amennyit ki
tudnak állítani. (6) Egyszersmind úgy döntöttek, hogy Tiberius Claudius Nero
praetor rendeletben hirdessen gyülekezőt Pisaeba a IV. légió katonáinak, valamint
5000 latin szövetséges gyalogosnak és 250 lovasnak, és amíg a consul távol van,
biztosítsa ezt a hadszinteret, (7) Marcus Titinius praetor pedig rendelje Arimi¬
numba az I. légiót ugyanennyi szövetséges gyalogossal és lovassal együtt.
(8) Nero hadvezéri köpenyt öltve elindult hadszínterére, Pisaeba. Litinius,
miután elküldte Ariminumba Gaius Cassius katonai /ribunust, hogy vegye ät a
légió parancsnokságát, megtartotta a sorozást Rómában. (9) Marcus Iunius consul
Liguriából átvonult Gallia provinciába, segédcsapatokat követelt a gall törzsek¬
től, a coloniáktól pedig katonákat, majd megérkezett Aguileiába. (10) Itt értesült
arról, hogy a sereg nem pusztult el. Levelet írt hát Rómába, hogy ne nyugtalan¬
kodjanak, majd hazaküldte a galloktól odarendelt segédcsapatokat, és útra kelt
tiszttársához. (11) Rómában a váratlan hír nagy örömet szerzett. Abbahagyták
a sorozást, leszerelték a már felesketett katonákat, Ariminumból pedig haza¬
küldték a ragály sújtotta sereget.
(12) Az isztriaiak nagy létszámú csapataikkal a consul táborától nem messze
állomásoztak. Amikor hírét vették, hogy megérkezett a másik consul egy újabb
sereggel, szétszéledtek városaikba. A consulok visszavezették légióikat Aguileiába
téli szállásra.
6.
(1) Amikor végre elült az isztriaiak miatt tämadt nyugtalansäg, a senatus ügy
határozott, hogy a consulok döntsék el egymás között, melyikük tér majd vissza
Rómába a választógyűlés megtartására. (2) Aulus Licinius Nerva és Gaius Pa¬
pirius Turdus népzribunusok nyilvános beszédeikben hevesen támadták a távol¬
lévő Manliust, és javaslatot terjesztettek elő, hogy Manlius március idusa után
ne tarthassa meg fővezéri megbízatását — a consulok fővezéri hatáskörét had¬
színterükön ugyanis már meghosszabbították egy évre! -, hogy így azonnal
! Ez a meghosszabbítás a választások előtt lényegében szabálytalan volt, és nyilván azért
történt, hogy a íribunusokat eleve megakadályozzák Manlius bíróság elé állítában.
12