Seite 474 [474]
(10) Szavaikra a senafus utasítására a következő választ kapták: Helytelenül
cselekedtek, amikor Itáliába jöttek, és megpróbáltak idegen földön várost épí¬
teni anélkül, hogy bármely, a provinciát kormányzó római főtisztségviselőtől
engedélyt kértek volna erre. De a senatus nem tartja jónak, ha kifosztják a meg¬
hódoltakat. (11) Ezért követeket küldenek velük a consulhoz, akik utasítják őt,
hogy adja vissza a galloknak mindenüket azzal a feltétellel, hogy visszatér¬
nek oda, ahonnan jöttek. Ezután a követek már folytatják is útjukat az Alpokon
túlra, és felszólítják az ottani gall népeket, hogy tartsák otthon a lakosságot.
(12) Kettőjük között szinte átléphetetlen határként emelkedik az Alpok, és ők
sem feltétlenül járnak majd jobban, mint azok, akik először törtek utat a hegye¬
ken ât.! — (13) Lucius Furius Purpuriét, Quintus Minuciust és Lucius Manlius
Acidinust küldték el velük követségbe. A gallok, miután visszakapták mindazt,
aminek nem erőszakkal jutottak a birtokába, kivonultak Itáliából.
55.
(1) Az Alpokon túl lakó népek barátságos választ adtak a római követeknek.
Az öregebbek még ostorozták is a római népet túlságos engedékenysége miatt,
(2) amiért azokat az embereket, akik törzsük utasítása nélkül felkerekedtek, és
megkíséreltek a római birodalomban egy területet elfoglalni és idegen földön
várost építeni, megtorlás nélkül hagyta elvonulni, (3) holott súlyosan meg kellett
volna fizettetni velük megfontolatlanságukat. Ami pedig azt illeti, hogy még
vagyonukat is visszaadták nekik, félő, hogy ez a jóindulat majd másokat is ha¬
sonló vakmerőségre ösztönöz. — (4) A követeket ajándékokkal fogadták és bo¬
csátották útjukra.
Marcus Claudius consul, miután a gallokat elűzte a provinciából, előkészüle¬
teket tett Isztria megtámadására, és levélben engedélyt kért a senazustól, hogy
átkelhessen oda seregével, (5) de szándékát a senazus nem hagyta jóvá. Ehelyett
azt tervezték, hogy co/oniát alapítanak Aguileiában, de nem tudtak megegyezni,
hogy latin vagy római co/onia legyen-e. Végül az atyák inkább egy latin colonia
alapítása mellett döntöttek. (6) Erre a feladatra ériumvirekké választották Publius
Scipio Nasicát, Gaius Flaminiust és Lucius Manlius Acidinust.
Ugyanebben az évben alapították Mutina és Parma római col/oniákat.
(7) 2000 római polgár kapott Parmában fejenként nyolc, Mutinában öt iugerumot
abból a földből, amely legutóbb a boiusok, korábban pedig az etruszkok birto¬
kaban volt. (8) Ezeket a colonidkat Marcus Aemilius Lepidus,? Titus Aebutius
! Livius elbeszélése szerint az első gall bevándorlók Kr. e. 404 körül jelentek meg Észak¬
Itáliában (V. 33.).
? Ő építtette a térségbe vezető Via Aemiliát (vö. XXXIX. 2. 5).
473