Page 471 [471]
52.
(1) Polübiosz és Rutilius! azt írják, ebben az évben halt meg Scipio. Én azonban
sem velük, sem Valeriusszal nem értek egyet. Velük azért nem, mert forrásaim¬
ban azt találom, hogy Marcus Porcius és Lucius Valerius censorsága idején magát
az egyik censort, Lucius Valeriust tették meg a senazus első emberének, holott az
előző két ötéves időszakban? A fricanus töltötte be ezt a helyet. (2) Ha pedig ő
ekkor még élt, és nem zárták ki a senazusból — megbélyegzéséről azonban egyet¬
len történetíró sem tesz említést —, nem választottak volna az ő helyére másik
rangidős senazort.? (3) Antias állítását pedig megcáfolja az az adat, hogy Publius
Africanus az egyik beszédét a cimfelirat szerint Marcus Naevius népéribunus
ellen mondta. (4) Ez a Naevius az állami tisztségviselők jegyzéke szerint Publius
Claudius és Lucius Porcius consulsága idején [184] volt népéribunus, de Appius
Claudius és Marcus Sempronius consulsäga idején [185 ], december 10-én fog¬
lalta el tisztségét. (5) Innen még három hónap van hátra március idusáig, amikor
Publius Claudius és Lucius Porcius lettek a consulok. (6) Így hát, úgy látszik,
Scipio még élt akkor, amikor Naevius népzridunus volt, hiszen ez még perbe
foghatta, de valószínű, hogy már Lucius Valerius &s Marcus Porcius censori
működése előtt meghalt.
(7) Ennek a három, saját népéből kiemelkedő férfiúnak a halálát nemcsak az
időbeli egybeesés miatt lehet összevetni, hanem azért is, mert egyikük eltávo¬
zása sem volt méltó egész életük dicsőségéhez. (8) Először is: egyikük sem
hazája földjén halt meg, és nem is ott temették el.! Hanniballal és Philopoiménnel
méreg végzett, Hannibal száműzöttként, vendéglátója árulása következtében,
Philopoimén pedig fogságban, bilincsbe verve lehelte ki lelkét. (9) Scipiót ugyan
nem száműzték és nem ítélték el, de törvénybe idézték; amikor azonban előszó¬
lították a tárgyaláson mint vádlottat, ő nem jelent meg. Így végül nemcsak magát
ítélte önkéntes számkivetésre, de sírhelyet is ott választott magának.
! Polübiosz művének idevágó részlete nem maradt ránk. P. Rutilius Rufus (consu/ 105-ben,
lásd a LXX. könyv tartalmi összefoglalóját) Kr. e. 92 után írta meg latin nyelvű emlékira¬
tait, valamint egy görög nyelvű munkát Róma történetéről — bár egyes kutatók azt felté¬
telezik, hogy ez utóbbi tulajdonképpen az emlékiratok kibővített görög változata lehetett.
? Scipio valójában már három ötéves időszakot töltött el a senazus élén.
3 Livius érve nem kényszerítő erejű. Lehet, hogy Scipio még a censorok működése alatt
halt meg, és emiatt új rangidős senazort kellett megjelölni; vagy pedig, ha Scipio ekkor
már önkéntes száműzetését töltötte, ezért is elveszíthette a senazus első emberének pozí¬
cióját.
! Ebből a szempontból Philopoimén kivétel, mert az ő földi maradványait végül hazaszál¬
litottak Megalépoliszba (vo. XX XIX. 50. 9, Plutarkhosz: Philopoimén 21. 7).
470