OCR
41. (1) Most, hogy pályázott, meggyűlt a baja a nemességgel, mint egész életében, és — Lucius Flaccus kivételével, aki annak idején [195] consultársa volt — minden jelölt összefogott, hogy elüssék a tisztségtől. (2) Nemcsak azért történt ez, hogy inkább ők szerezzék meg azt, vagy mert méltatlankodva láttak volna egy , új embert" a censori székben, hanem azért is, mert számítottak rá, hogy szigorú és sok ember jó hírét veszélyeztető censor lenne belőle, hiszen sokan megsértették már, és ő is szeretett volna odacsapni néhány embernek. (3) Már pályázóként is fenyegető hangon beszélt, és azzal vádolta ellenfeleit, hogy azért áskálódnak ellene, mert van félnivalójuk egy független és erélyes censortól. (4) Lucius Valeriust azonban pártolta, mondván: csak akkor lesz képes kigyomlálni az új keletű vétkeket és helyreállítani a régi erkölcsöket, ha ez az ember lesz a tiszttársa. A szavain fellelkesült polgárok, mit sem törődve a nemesség ellenkezésével, nemcsak hogy Marcus Porciust választották meg censornak, de tiszttársul Lucius Valeriust adták mellé. (5) A censorok megválasztása után a consulok és praetorok elutaztak provinciájukba, kivéve Ouintus Naeviust, aki nem tudott elindulni Szardíniára, mert kerek négy hónapon át Rómában tartotta a méregkeverési ügyben végzett nyomozás, amelyet — mivel így tűnt hatékonyabbnak — nagyrészt a Városon kívül, a municipiumokban és a gyülekezöhelyeken folytatott. (6) Ha hinni lehet Valerius Antias adatainak, mintegy 2000 embert itelt el. Lucius Postumius praetor, aki Tarentumot kapta müködesi területeül, a päsztorok között több nagy összeesküvést göngyölített fel, és gondosan folytatta a nyomozást a bacchanáliák megmaradt csökevényei ügyében. (7) Sok embert, akik nem jelentek meg az idézésre, vagy cserbenhagyták kezeseiket,! és most Itáliának ezen a vidékén bujkáltak, részben bűnösnek ítélt, részben letartóztatott és Rómába küldött a senazushoz. Ezeket Publius Cornelius? egytől egyig börtönbe vettette. 42. (1) Hispania Ulteriorban nyugalom uralkodott, mivel a legutóbbi háborúban sikerült megtörni a lusitanusok erejet, mig Citeriorban Aulus Terentius szölölugasok és ostromművek segítségével elfoglalta a suessetanusok földjén fekvő Corbiót, a foglyokat eladatta, és ezután az innenső provinciában is nyugodtan vonulhattak téli táborba. (2) Az előző praeczorok, Gaius Calpurnius Piso és Lucius Quinctius visszatertek Rómába, és az atyák mindkettőjüknek teljes egyetértés! Vö. XXXIX. 18. 1. ? P. Cornelius Cethegus, a polgárok és idegenek jogügyeit intéző praezor, akire Decimius halála után a városi praetor feladata is hárult (vö. XXXIX. 36. 2, 39. 15). 460