Page 446 [446]
verszünet idején tőlem elpártolt makedón városokat. Nem mintha ez nagy
gyarapodást jelentett volna királyságomnak, hiszen ezek apró városok a határ
legszélén, hanem mert ez a példa nagyon fontos lett volna ahhoz, hogy a többi
makedónt kordában tartsam. (3) De ezt megtagadtátok tőlem. Az aitól hábo¬
rúban Manius Acilius consul rám bízta Lamia ostromát, de amikor már rengeteg
időt és fáradságot öltem az ostromművek építésébe és a küzdelmekbe, és már¬
már átjutottam a falakon, a consul visszaparancsolt a szinte már elfoglalt város
alól, és arra kényszerített, hogy csapataimmal elvonuljak onnan. (4) Vigasztalásul
ezért a jogtalanságért engedélyt kaptam, hogy Ihesszáliában, Perrhaibiában és
Athamaniában elfoglaljak néhány városnak alig nevezhető erődöt. De ti, Ouintus
Caecilius, néhány napja ezeket is elvettétek tőlem.
(5) Az előbb Eumenész követei — isten ments! — természetesnek vették, hogy
méltányosabb, ha Eumenész kapja meg Antiokhosz korábbi birtokait, mint ha
én. Nekem erről egészen más a véleményem. Eumenész ugyanis elvesztette volna
birodalmát, ha a rómaiak nem győznek, sőt akkor is, ha nem indítják meg a
háborút. (6) Így hát ti tettetek szívességet neki, nem pedig fordítva. Az én bi¬
rodalmamnak azonban egyetlen csücske sem forgott veszélyben, olyannyira nem,
hogy visszautasítottam Antiokhosz ajánlatát, aki 3000 talentumot, 50 emelt
fedélzetű hajót és a korábban uralmam alá tartozó összes görög várost ígérte
jutalmul, ha szövetségre lépek vele;! (7) sőt már akkor ellenségének nyilvánítot¬
tam magam, amikor Manius Acilius még át sem szállította seregét Hellaszba.
Ennek a consulnak az oldalán aztán kivettem részemet a háborúból, bármit bízott
is rám. (8) A következő consulnak, Lucius Scipiónak pedig, amikor úgy döntött,
hogy seregét szárazföldi úton vezeti el a Hellészpontoszhoz, nemcsak megen¬
gedtem az országomon való átvonulást, de kijavíttattam az utakat, hidakat épít¬
tettem, biztosítottam számára az utánpótlást, (9) méghozzá nemcsak Make¬
dóniában, de Ihrákiában is, ahol többek közt azt is el kellett érnem, hogy a
barbárok nyugton maradjanak.
(10) Buzgó támogatásom, hogy ne mondjam, érdemeim fejében, rómaiak,
vajon gyarapítanotok illett volna birodalmamat valamivel, bőkezűségetekkel
megnövelnetek és gazdagítanotok, vagy pedig inkább még azt is elvennetek
tőlem, ami jogos igényem alapján vagy a ti jóvoltotokból birtokomban van, ahogy
most teszitek? (11) Nem kapom vissza a makedón városokat, amelyekről pedig
magatok is elismeritek, hogy az én birodalmamhoz tartoztak. Jön Eumenész,
hogy kifosszon engem is, mintha Antiokhosz lennék, és — isten ments! — a tíz
megbízott döntése mögé bújtatja el szemérmetlen rágalmait, holott elsősorban
ennek alapján lehet őt megcáfolni és leleplezni. (12) Ebben a határozatban
! Philipposznak ez az állítása valószínűleg nem felel meg a valóságnak.
445