Oldal 435 [435]
17.
(1) Ezután felolvastatták a senazusi határozatokat, jutalmat ígértek minden
feljelentőnek, aki egy bűnöst a consu/ elé vezet, vagy legalább távollétében meg¬
adja az illető nevét. Ha valaki, akit feladtak, elmenekül, annak kitűznek egy
határidőt, (2) és ha addig a napig nem jelentkezik az idézésre, távollétében
ítélik el. Ha olyasvalakit adnak fel, aki éppen Itálián kívül tartózkodik, annak
lazább határidőt szabnak, hátha hajlandó megjelenni, hogy a bíróság előtt vé¬
dekezzen. (3) Ezután ismertették a rendeletet, mely szerint senki sem adhat el
vagy vásárolhat semmit a meneküléshez, és a menekülőket senki sem fogadhat¬
ja be, nem rejtegetheti, és semmi módon nem támogathatja.
(4) A gyűlés feloszlatása után az egész Városban nagy volt a rémület, és nem
korlátozódott a falakon belülre vagy a Város környékére, hanem egész Itáliában
kitört a pánik, ahogy a vendégbarátok levelezése révén híre terjedt a semazusi
határozatnak, a consulok beszédének és rendeletének. (5) A nyilvános leleplező
beszédet követő éjszakán őrségeket állítottak körös-körül a kapukhoz, így a
triumvirek igen sok menekülni próbáló embert fogtak el és hurcoltak vissza. Sok
embert jelentettek fel név szerint, ezek közül néhány férfi és nő végzett magá¬
val. Állítólag több mint 7000 férfi és asszony vett részt a titkos szövetségben.
(6) Mint bebizonyosodott, az összeesküvés vezetői Marcus és Gaius Atinius
római plebejusok, a faliscus Lucius Opicernius és a campaniai Minius Cerrinius
voltak; (7) 6k kezdeményeztek minden gyalázatosságot és gaztettet, és ők voltak
a főpapok és a szertartások szervezői. Öket igyekeztek minél hamarabb kézre
kerítsék. Amikor a consul elé vezették őket, beismerő vallomást tettek, és azon¬
nal rávallottak bűntársaikra is.
18.
(1) A Városból való menekülés olyan méreteket öltött, hogy mivel emiatt sokak
peres eljárásai elévültek vagy anyagi kár érte őket," Titus Maenius és Marcus
Licinius praetorok arra kényszerültek, hogy a senazus jóváhagyásával 30 napra el¬
halasszanak minden tárgyalást, amíg a consulok befejezik a vizsgálatot. (2) Kiürült
a Város, és a név szerint feljelentettek sem maguk nem jelentkeztek, sem megta¬
lálni nem lehetett őket, ezért a consulok kénytelenek voltak körbejárni a törvény¬
kezési helyeket, és ott folytatni a nyomozást és az eljárásokat. (3) Akik csak a
beavatáson estek át, és a pap szavai után elismételték ugyan az imaformulát,
amellyel csatlakoztak a mindenféle gazság és paráznaság elkövetésére irányuló
bűnös összeesküvéshez, viszont sem magukkal, sem másokkal szemben nem kö¬
vettek el semmit, amire esküvel kötelezték magukat, azokat továbbra is fogságban
! A törvényszéki tárgyalást csak mindkét fél jelenlétében lehetett megtartani.
434