Seite 434 [434]
Most még ők félnek tőletek, amikor egybegyűltök, hiszen ti közösség vagytok,
ők pedig csak egyének. De mihelyt szétoszoltok házaitokba és vidéki birtokai¬
tokra, ők fognak összegyűlni és tanácskozni saját megmenekülésükről és egy¬
szersmind a ti romlásotokról, és akkor már ti félhettek, mert ti lesztek egyének,
ők pedig közösség. (5) Ezért mindegyikőtök fohászkodjon azért, hogy övéi még
mind józan gondolkodásuk birtokában legyenek; ha pedig valamelyiküket a
kéjvágy vagy a megszállottság mégis belesodorta ebbe az örvénybe, azt ne te¬
kintse többé saját hozzátartozójának, hanem azokénak, akikkel minden gazság
és bűn elkövetésére összeesküdött.
(6) Sőt abban sem lehetek egészen biztos, polgárok, hogy közületek nem ej¬
tett-e rabul néhányat ez az eltévelyedés. Hiszen első látásra semmi nem olyan
megtévesztő, mint a fonák vallásosság. (7) Ahol az istenek hatalmát gazságok
palástolására használják fel, ott szívünkbe belopózik a félelem, hogy miközben
megbüntetjük az emberi gonoszságot, hátha megsértjük valahol a vele elkevere¬
dett isteni jogot. A pontifexek számtalan rendelete, a senazusi határozatok és végül
a haruspexek szakvéleményei azonban megszabadítanak benneteket ettől a vallá¬
sos aggálytól. (8) Hányszor kapták azt a feladatot a főtisztségviselők apáink és
nagyapáink korában, hogy tiltsák be a külföldi szertartásokat," parancsolják ki az
áldozópapokat és jövendőmondókat a Forumról, a circusból és a Városból, kutas¬
sák fel és égessék el a jóskönyveket, és töröljenek el minden áldozati előírást,
amely nem a római szokásokat követi? (9) Az isteni és emberi jog minden terü¬
letének kiváló ismerői ugyanis úgy vélték, semmi nem ássa alá jobban a vallásos¬
ságot, mint ha nem hazai, hanem idegen szertartás szerint áldoznak.
(10) Ennyit láttam jónak elöljáróban elmondani nektek, nehogy lelketeket
babonás félelem nyugtalanítsa, ha azt látjátok, hogy a bacchanáliák színhelyét
leromboljuk, és szétverjük az istentelen gyülekezeteket. (11) Mindezt az istenek
segítségével és akarata szerint tesszük, ők ugyanis megnehezteltek, amiért ha¬
talmukat bűnökkel és bujálkodással járatják le, ezért hozták mindezt napfényre
a titoktartó homályból, és nem azért engedték nyilvánosságra jutni, hogy bün¬
tetlenül maradjon, hanem hogy megtoroljuk és felszámoljuk. (12) A senatus az
ügy kivizsgálását soron kívül rám és tiszttársamra bízta. Mi serényen végre is
hajtjuk, ami személy szerint a mi feladatunk, (13) az éjszakai őrségek gondját
pedig városszerte az alacsonyabb rangú tisztségviselőkre bíztuk. De tőletek is
elvárjuk, hogy mindenki, bármivel bízták is meg, bárhová állították is, buzgón
teljesítse a kapott parancsot, és kövessen el mindent, hogy a bűnösök gazsága
semmi veszedelmet és zűrzavart ne okozzon."
! Livius fennmaradt könyveiből csak a Kr. e. 213-as eseményekről tudunk (lásd XXV. 1.
6-12).
433