59.
(1) De Herculesre, Scipio esetében éppen a békefeltételeket tartják gyanúsnak,
mondván, ezek túlságosan kedveznek Antiokhosznak. Nyilván meghagyták neki
egész birodalmát, (2) és veresége után is birtokában maradt mindaz, ami a há¬
ború előtt az övé volt. Mérhetetlen sok aranyából és ezüstjéből semmi nem
került ám az államkincstárba, mind magánemberek vagyonát gyarapította. . .
(3) Hogyne! Scipio diadalmenetében annyi aranyat és ezüstöt hordoztak min¬
denki szeme láttára," hogy azzal tíz más diadalmenet minden egybehordott
kincse sem érne fel!
(4) Hisz minek beszéljünk a király birodalmának határairól? Antiokhosz
birtokában volt egész Kis-Ázsia, sőt Európa vele szomszédos része is. (5) Min¬
denki tudja, mekkora része a lakott világnak a Taurosz hegységtől egészen az
Égei-tengerig terjedő térség, és mennyi várost, mennyi népet foglal magában.
(6) Ezt a területet, amelynek szélessége több mint 30 napi, hossza pedig a két
tenger között 10 napi járóföld, egészen a Taurosz hegység gerincéig elvették
Antiokhosztól, aki a földkerekség legtávolabbi zugába szorult vissza. (7) Veszít¬
hetett volna ennél többet, ha ingyen kapja meg a békét?
A legyőzött Philipposz is megtarthatta Makedóniát, Nabisz pedig Spártát,
mégsem próbálta ezt senki felhasználni, hogy vádat emeljen Ouinctius ellen.
Neki ugyanis nem volt az öccse Africanus, akinek végül nem a dicsősége vált
hasznára Lucius Scipiónak, ahogy illett volna, hanem az őellene feltámadt irigy¬
ség ártott bátyjának is.
(8) Az ítélet szerint annyi arany és ezüst került Lucius Scipio házába, ameny¬
nyi akkor sem folyna be az államkincstárba, ha minden tulajdonát lefoglalnák
és elárvereznék. Akkor hát hová lett a király aranya, hová tűnt a sok ajándékba
kapott pénz? (9) Egy házban, amelyet nem merített ki a költekezés, mégiscsak
fel kellene hogy tűnjön a gyarapodás. De persze amit Lucius Scipio vagyonából
nem lehetne visszaszerezni, azt ellenségei a testéből próbálják majd megalázó
meghurcoltatásokkal kinyerni: (10) ezt a nagy hírű férfiút éjszakai tolvajok és
útonállók közé zárják a börtönbe, hogy ha majd a sötét tömlöcben kilehelte
lelkét, ruhátlan holttestét kidobják a börtön elé. (11) De ez nemcsak a Cornelius
család szégyene lesz, hanem legalább annyira Róma városáé is!