OCR
58. (1) Miután Quintus Terentius praezor lezárta a pereket, az elitélt Hostilius és Furius még aznap kezeseket állított! a városi guaeszorok előtt. (2) Scipiót, aki továbbra is erősködött, hogy minden pénzt, amit átvett, beszolgáltatott a kincstárnak, és nincs nála semmi állami vagyon, fogságba akarták vetni. (3) Ekkor Publius Scipio Nasica a zridunusok segítségét kérte, és beszédet mondott, amelyben nemcsak általában a Cornelius nemzetség, de külön saját családja kétségtelen érdemeit is felsorolta. (4) Elmondta, milyen kiváló férfi volt Gnaeus Scipio, saját apja és Publius Scipio, Publius Africanus meg a most bebörtönzés előtt álló Lucius apja. (5) Sokévi hispániai szolgálatuk idején számos pun és hispán hadvezérrel és sereggel szembeszállva gyarapították a római nép hírnevét, de nemcsak háborúban, (6) hanem azzal is, hogy megmutatták az ott lakó népeknek, milyen a római önuralom és hűség, míg végül mindketten hősi halált haltak a hazáért. (7) Noha épp elég lett volna az is, ha utódaik ápolják dicső emléküket, Publius Scipio annyira felülmúlta apja dicsőségét, hogy azt is elhitték róla: nem is halandó vérből származik, hanem isteni sarj. (8) Ami pedig a szóban forgó Lucius Scipiót illeti: még ha öccse /egatusaként Hispániában és Afrikában végrehajtott tetteiről nem is esik szó, consulsága idején a senatus őt tartotta méltónak arra, hogy a sorshúzás mellőzésével rábízza a kisázsiai hadszínteret és az Antiokhosz elleni háborút, testvére pedig arra méltatta, hogy /egatusként elkisérje Kis-Ázsiába, jóllehet túl volt már két consulságon, egy censorságon és egy diadalmeneten is. (9) Ott a véletlen úgy rendezte, hogy a /egatus nagysága és hírneve ne ragyoghassa túl a consu/ dicsőségét: azon a napon, amelyen Lucius Scipio a magnésziai csatában legyőzte Antiokhoszt, Publius Scipio betegen feküdt Elaiában, több napi járóföldre onnan. (10) Az a hadsereg sem volt kisebb, mint Hannibalé, amellyel Afrikában megütköztek, és Hannibal, a pun háború fővezére is ott volt a király sok más vezére között. A háborút úgy vezették, hogy még a szerencsére sem lehetett senkinek panasza; (11) ezért aztán a békével kapcsolatban keresik a lehetőséget a vádemelésre, azt állítva, hogy ezt pénzért adták. Ezzel azonban a tíz megbízottat is vádolják, hiszen a béke az ő javaslatuknak megfelelően jött létre. (12) Bár a tíz megbízott között akadt, aki vádlóként lépett fel Gnaeus Manliusszal szemben, de vádemelésükkel annyit sem értek el, hogy diadalmenetét késleltessék, még kevésbé azt, hogy bűnösségét bebizonyítsák. 'L. Scipio szintén bevadolt volt /egatusa és quaestora. A kezesek szavatoltak, hogy a vádlott kifizeti a bírságot. Lucius erre nem volt hajlandó, ezért akarták bebörtönözni. 415